Csillagváros.Hu

czejczej írta:

ge.nom írta:A CalSky sokkal egyszerűbb! http://www.calsky.com
Egy egyszerű regisztráció és pontos földrajzi adatok megadása után elég megbízható adatokat nyújt.

Ez tudtommal internet függő....amit én ajánlottam az pedig net nélkül is működik:)

Azért pl. a CalSky időjárás-előrejelzéseit nem szabad komolyan venni, csak ha már megtörténtek.
A többi az jó. Bár az égi mechanika egyszerűbb, mint a meteorológia...

Tisztelt Hölgyek és Urak!

Sokszor olvasom a meglepő megfigyeléseket.
A Nemzetközi Űrállomás a Vénusznál is ragyogóbb fényű lehet.
Mellékelek egy webhelyet, ahol mindig feltüntetik az aktuális földkörüli helyzetét.
www.heavens-above.com

Sok szép élményt kívánok a megfigyeléséhez. Távcsövön át szemlélve már nem egy fénylő pont, hanem a napelemtáblák is jól láthatók. A sikeres megfigyeléshez azonban speciális követési technika szükséges. Egy műhold megfigyelő távcsőnek öt (!!) tengelye van. Így, aki sikerrel óhajtja követni az csak kézi vezetést használjon úgy, hogy a távcső mindkét tengelye szabadon mozdulhasson el.

Üdvözlettel: ozo

Nemrég kaptam egy kérdést, amire nem tudom, hogy jól válaszoltam e:

Mi okozza a következő jelenségeket:
Ha egy lámpa és a fal közé rakunk egy testet, majd a testet a lámpa fele közelítjük, a fényforrás felé haladva a falra vetett árnyék növekszik.
Ugyanakkor ha feldobunk egy labdát a szabadban napfényben akkor a labda árnyéka mely a felszínre vetül csökken (bár a fényforrás felé halad).

Arra gondoltam, hogy egy árnyék mérete a fényforrás és tárgy nagyságától, távolságától és a fény típusától függ. Vagyis direkt (pontszerű) fényforrás, vagy felületről sugárzó szórt (zseblámpa). Ebből gyúrtam egy választ még a teljes árnyék (pontszerű forrás) és a félárnyék (lámpa) esetében. Valaki le tudná ezt szépen írni?

Szia,

szerintem pontosan latod a helyzetet: nagyon szamit a forras, a targy merete es tavolsaguk.
Szemleltetesbol meg lehetne probalni egy olyan targgyal arnyekot vetni, aminek a merete pont ugy aranylik a lampahoz, mint a focilabdae a Naphoz

--mpt

Atis írta:Nemrég kaptam egy kérdést, amire nem tudom, hogy jól válaszoltam e:

Mi okozza a következő jelenségeket:
Ha egy lámpa és a fal közé rakunk egy testet, majd a testet a lámpa fele közelítjük, a fényforrás felé haladva a falra vetett árnyék növekszik.
Ugyanakkor ha feldobunk egy labdát a szabadban napfényben akkor a labda árnyéka mely a felszínre vetül csökken (bár a fényforrás felé halad).

Arra gondoltam, hogy egy árnyék mérete a fényforrás és tárgy nagyságától, távolságától és a fény típusától függ. Vagyis direkt (pontszerű) fényforrás, vagy felületről sugárzó szórt (zseblámpa). Ebből gyúrtam egy választ még a teljes árnyék (pontszerű forrás) és a félárnyék (lámpa) esetében. Valaki le tudná ezt szépen írni?

A fényforrás mérete a lényeg. Egy sima izzót egyszerűbb kitakarni egy labdával, mint a napot.
Ha a fényforrás átmérője nagyobb, mint a tárgy, ami kitakarja, akkor csökkenni fog az árnyék, hiszen több fény kerül falra, mivel kisebb lesz a tárgy viszonylagos átmérője. Ha jól fogalmazok.

Mindenesetre ez a lényeg.

Pl. teljes Holdfogyatkozás. ha a Hold közelebb lenne a Naphoz, kisebb lenne az árnyéka, és csak egy kis sötét korong lenne látható. Ha elég közel lenne hozzá, akkor pedig nem is látnánk szabad szemmel Holdat a Nap előtt, mert simán megkerülné a Nap fénye.

Nem a meret a lenyeg, hanem az aranyok.
Hol van arnyek? Ahova nem jut feny... tegyuk fel, hogy gomb egitestjeink vannak. Ha most a fenyforrasbol a falra bocsatott egyenesre allitott meroleges egy pontjabol nezzuk a helyzetet, akkor ket kor-vetuletunk van. Illessz gondolatban olyan egyeneseket, amelyek mindket kort erintik. Ami az arnyekolo egitest "utan" (a fenyforrassal ellentetes oldalon), a ket erinto kozott van, az az arnyek. El lehet kepzelni az aranyokat a Nap-labda es lampa-labda vonalon.

--mpt

Ha figyelmesen elolvasod kb. ugyanezt akartam én is mondani...

Akkor a méret is számít, csak arány formájában. Ezt valami fizikai lexikon is írta.
Nekem a legfeltűnőbb az volt, hogy a napon határozott árnyékot látunk mindenről (mintha fekete kartonból lenne kivágva) mert az direkt, pontszerű fényforrás. A lámpafénybe tartott kéz esetén meg látjuk a teljesen fekete árnyékot (umbra) és a félárnyékot is (penumbra). Teljes árnyék mert ott nem megy át a fény a kezünkön, félárnyék meg azért mert a lámpa "felülete" világít, nem pedig 1 pont, így vannak olyan pontok a kezünkön ahol még "épp" esik a felületre fény és van ahol "már" nem és e kettő összemosódik. Akkor most a fény természete - hogy pontszerű vagy felületről jövő - is befolyásolja a nagyítást?
Mert a pontszerű forrás mindenhol azonosan világít, nincs úgymond "több" pont, mindenhova ugyanannyi fény esik, emiatt nem is jöhet létre félárnyék és nagyítás sem.
Vagyis számít minden változó amit leírtatok, csak máshogy kell talán gondolkodni a 2 esetben. Jó bevallom, belekavarodtam.

En is belekavarodtam, milyen nagyitast?
Egy (matematikai) pontnal nincs ertelme nagyitasrol beszelni, pont marad.

--mpt

Nagyítást... mármint ahogy csökken a táv, nő az árnyék. Az árnyéknövekedésre gondoltam "nagyítás" alatt.
Bár egy pont esetében ez tényleg off.