Csillagváros.Hu

Úgy látszik, hogy kettőstémában minimális az érdeklődés a városban

Felvetődött azonban egy olyan kérdés, hogy egy csillagpárnak mikor megnyúlt a képe a távcsőben?

A kérdésre nem egyszerű válaszolni, mert a képalkotás több tényezőtől is függ: úgymint a csillagok szögtávolsága és fényessége, a távcső apertúrája és az alkalmazott nagyítás, valamint a légköri nyugodtság.
Természetesen ez a fórum nem alkalmas arra, hogy részletesen tárgyaljuk a témát, ezért a fenti tényezők szerepének mérlegelését az érdeklődőkre bízom.
A probléma fizikai lényege az, hogy a távcső objektívje egy fénypontot bizonyos nagyságú foltként (Airy-korong) képez le a fókuszsíkban. Ezt részben elméleti, részben tapasztalati úton kapott képletek írják le. A felbonthatóság szempontjából legfontosabb a Rayleigh-határ, ami a következő: 13,8"/D[cm] (D az objektív átmérője). Eszerint a 13,8 cm-es távcső ideális esetben 1"-es, nagyjából egyenlő fényességű komponensek észlelését teszi lehetővé. Mivel a Rayleigh-definíciója szerint az egyik korong középpontja a másik tag Airy-korongjának szélére esik, ezért a két komponens között rés nem látható, így a látott képet "megnyúlt"-nak, ideálishoz közelítő esetben "bevágásos"-nak mondjuk.

Arra itt is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a személyi látásélességnek, gyakorlatnak ebben a tartományban igen nagy a jelentősége, tehát ne várjuk el egy vendégtől, hogy olyan részleteket lásson, mint a naponta távcsövezők.

Megfeledkeztem egy dologról
Ha valaki távcsövét, magát vagy a légkört akarja tesztelni kettőscsillagok felbontásával, akkor megfelelő párt kell keresnie. Ilyen, ún. tesztkettőslista a http://kettosok.mcse.hu honlapon is található, de külön kérésre a rovat- vagy szakcsoport vezető bizonyosan segít.

Sziasztok !!!

Találtam egy képet, de nem volt semmi név mellette, s van némi érdekessége ,van rajta egy szép fényes csillag a sarokban, de ez biztos nem " egyedül " van, szerintem van neki kisérője, de nem tudom hány..? No ..csak tudni akarom hány csillagból áll az a kékes szépség..s hogy nem-e ismeri valamelyikőtök.
Köszke, mindenkinek.:
Hyperion85.

Hyperion85 írta:Sziasztok !!!

Találtam egy képet, de nem volt semmi név mellette, s van némi érdekessége ,van rajta egy szép fényes csillag a sarokban, de ez biztos nem " egyedül " van, szerintem van neki kisérője, de nem tudom hány..? No ..csak tudni akarom hány csillagból áll az a kékes szépség..s hogy nem-e ismeri valamelyikőtök.
Köszke, mindenkinek.:
Hyperion85.

HD asssa...jpg

Nem tudom, hogy rajtam kívül valaki figyeli-e ezt a topikot.
Sajnos, én nem tudom, hogy ezen a képen melyik csillag van.

Ez a Boszorkanyfej-kod (IC 2118), jobbra a fenyes csillag a Rigel. Haromszoros rendszer, l: http://en.wikipedia.org/wiki/Rigel

--mpt

Ezzel a képpel kapcsolatban:Hogy lehet hogy a Rigelnek a képen van vagy 10 diffrakciós tüskéje, mikor normál esetben négy lehetne, esetleg hat.Lehet hogy ez valami utólagos kis trükk mert gondolták milyen jól néz ki és ps-el rányomtak valami effektet?

Az M45 egyik csillagának képe RC távcsővel.
Valószínűleg a Rigel kép sem Newtonnal készült.
Bár a tartó 4 fő ága jól kivehető mindkét képen.

Sziasztok!

Megmondom ősszintén nem vagyok annyira otthon a csillagok világában, sokat ismerek de vannak kivételek, pl. a képen látható csillag nevét nem tudom, ha tudtok róla valamit kérlek osszátok meg velem... s ha van adatai aszt is-..Köszönöm...Volt egy csillag amit régen "Esőcsillagnak" hívtak, de ezt sem tudom melyik...s képet is akarok róla szerezni, Ha valaki ide feltenné ennek a csillagnak a képét aszt megköszönném.Egyébként a Kék csillagról betett két csodálatos!
Sziasztok: Hyperion85.

Szia!

Hyperion85 írta:a képen látható csillag nevét nem tudom, ha tudtok róla valamit kérlek osszátok meg velem... s ha van adatai aszt is-

Sokat segítene, ha azt is megírnád, hogy honnan szedted ezt a képet. Hidd el, senki sem ismeri fejből a teljes égbolt 41253 négyzetfoknyi területét. :)

Amúgy a csatolt képen a zöldes szín a pontatlanul beállított színegyensúly miatt van. Zöld színű csillagok nincsenek, mert a hőmérsékleti sugárzás jellegzetességei miatt egy elvileg zöld csillag (mint pl. a Napunk, ami pont 500 nm körül sugároz a legintenzívebben) fényében annyi vörös és kék sugárzás is van, hogy azt már fehérnek látjuk. :)

Halló Hyperion! csakb helyesen írta: pontosabb hely megadás nélkül nem nagypon lehet tudni, milyen ködről van szó. Vagy a kép forrását kellene magdni, vagy a köd égi helyét. Ráadásul ezek a diffuz ködök más képet mutatnak a klasszikus fotókon, és mást a digitális képeken, ráadásul ez a kép alighanem hamisszin-ábra.
- Egyébként "Kékcsillag", "Zöld csillag" megnevezés nem létezik (az utóbbit csakb. elmagyarázta miért).
"Esőcsillag" = ilyen sincsen. A Bikában az alfa (az Aldebaran) körül csoportosuló, puszta szemmel látható szórt csillagcsoportot, a Hyadok-at tartották (pl. a görögök, de a kínaiak is) eső hozó-nak, mert amikor ez a halmaz napnyugta után az esti égen keleten felbukkant (okt. 10 táján), akkor kezdődtek az őszi esők. (Lásd a könyvem 294-5 oldalán.)Apáczi Csere János fordította a Hyadok nevét (az egész csillaghalmazét) Esőzők-nek, de ez sohasem terjedt el.
Üdvözlettel: BQ.