C2009 P1 Garradd

[astrohist]

Sikerült megtalálni? Jó volt a térkép, nekem jól bejött, sajnos a déli egem elég vilgos, de ezzel könnyen ment. Látom pár nap mulva átmegy abba a szektorba, ahol a legjobb a látghatóság.
Kösz a térképet, hasznos volt. BQ.

[tobe]

Sikerült megtalálni? Jó volt a térkép, nekem jól bejött, sajnos a déli egem elég vilgos, de ezzel könnyen ment. Látom pár nap mulva átmegy abba a szektorba, ahol a legjobb a látghatóság.
Kösz a térképet, hasznos volt. BQ.

Mostanra sikerült nemcsak megtalálni, hanem pontosan bejelöltem a tényleges pozícióját, amennyire tudtam, itt egy másik térkép részlet, a látómezőmet is pontosítottam, a pirossal leszórt kis kör alak lenne a tényleges helyzete, ezt abból a pár kettős alakzatú csillagokból mértem le a látómezőben, nézve az átlót, 2 csillag közti távot, ahhoz arányítva. Az is kiderült, hogy a térképhez képest jóval többet látok és az is megzavart, még előtte rajzot is próbáltam, és amiatt nem is értettem melyik területet is látom, mert csak pár fényesebb tagját mutatja a térkép. A jelenleg benne levő pályaadat nem pontos látszik, majd holnap megnézem még mennyi eltérések ezek, hány ívperc pl. Még most kimegyek és a fényességét megpróbálom megsaccolni külső fókuszban az ott levő csillagokhoz képest melyikkel egyezik legjobban. A hőmérséklet még most 1:20-kor is elég tűrhető, egy szál pólóban még lehet lenni, pedig nem boroztam vagy ilyesmi, nem azért van melegem.

garrad_20110821_01h08m_real_position.PNG

Ha esetleg valaki ezen időpont körül készített képet is, azzal is össze lehetne hasonlítani a pozíciót, mennyire találtam el. Még majd holnap csinálok képet, hogy ez hol is van nagyobb területnek ez melyik része, melyik csillag melyik is itt, ami látható...

Még csak annyit teszek hozzá itt a végén, hogy a célzás nem ment volna, ha nem forrasztok a lézer pointer Litium akksija helyett oda egy 2 ceruzaelemből álló összecikkszalagozott áramforrást, mert aug. 20. án este honnan vegyek hirtelen olyan kis lapos akksit, a PC-mből csak nem veszem azért ki...

[mpt]

Belapatfalva, 2011.08.20, 22:08-23:03 (helyi ido), HEQ5 mechanika, William Optics 72/432 Megrez refraktor, DMK41 kamera, Iris, Gimp. Eszak fent, nyugat jobbra.

--mpt

201108202208-2303_c2009p1_garradd.jpg

[tobe]

Ha esetleg valaki ezen időpont körül készített képet is, azzal is össze lehetne hasonlítani a pozíciót, mennyire találtam el. Még majd holnap csinálok képet, hogy ez hol is van nagyobb területnek ez melyik része, melyik csillag melyik is itt, ami látható...

Előző képemhez, hogy látszódjon melyik kisebb terület van ott kinagyítva:

garrad_20110821_01h08m_real_position_big.PNG

[Imre]

Belapatfalva, 2011.08.20, 22:08-23:03 (helyi ido), HEQ5 mechanika, William Optics 72/432 Megrez refraktor, DMK41 kamera, Iris, Gimp. Eszak fent, nyugat jobbra
201108202208-2303_c2009p1_garradd.jpg

Ez már profi munka! Hiába, kell a sötét égbolt, amely nélkül lehetetlen jó képet készíteni. Ezek szerint közel egy teljes óra expoval jön elő egy halvány csóva! Kár hogy nem színes a kamera, mert azzal a színe is látszana, habár lehet szűrókkel is operálni, de az üstökösök esetén, mert folyamatosan változik a helyzetük, nagyon megbonyolítaná a képek elkészítését. Bízom benne, hogy a legközelebbi profi felvétel már színesben mutatja az egyre jobban fényesedő üstököst, csóvástul, kómástól, talán a magja is már előbújik! Sok sikert és tiszta eget kívánok hozzá! Garatulálok! Végre egy remek, pontos beállítású felvétel! Üdv. Imre

[Imre]

Mostanra sikerült nemcsak megtalálni, hanem pontosan bejelöltem a tényleges pozícióját, ....
... ha nem forrasztok a lézer pointer Litium akksija helyett oda egy 2 ceruzaelemből álló összecikkszalagozott áramforrást, ...

szigszalag = szigetelő szalag - a pontosítás kedvéért,
de nem egészen világos, hogy mihez kell a pointer? Annyira jó térképek vannak, és pl. a Stellárium beállítható szinte tetszőleges méretű csillagmutatásra, amely szinte csak annyi csillagot mutat, mint amennyit a keresőbe nézve látni lehet. Én két beállítást szoktam használni, az egyik a kereső szerint mutatja a csillagokat, a másik meg a 25 mm-es okulárral láthatókat is mutatja, tehát ha a látómező méretét meghatározom, akkor kb. azt mutatja a program, amit a távcsőbe nézve látnék. Üdv. Imre

[tobe]

de nem egészen világos, hogy mihez kell a pointer? Annyira jó térképek vannak, és pl. a Stellárium beállítható szinte tetszőleges méretű csillagmutatásra, amely szinte csak annyi csillagot mutat, mint amennyit a keresőbe nézve látni lehet.

A pointerrel célzom meg a fényesebb csillagokat, majd onnan megyek rá, amit kinéztem halványabbra. Nekem a SkyChart van amit most használok, majd lehet még valami adatot kell tölteni hozzá, hogy több csillag is legyen, csak annyi időt még nem szántam rá, hogy rájöjjek, hogy kell. A Stellariumot valamikor régen próbáltam, az is tetszett, lehet majd megint felrakom, az még valami régebbi gépemen volt.

[Imre]

Az éjszaka folyamán ismét sort kerítettem a C/2009 P1 fényképezésére. Talán az utóbbi néhány felvétel már mutatja a kóma közepén a kissé fényesebb és fehérebb magot, és mintha kicsit határozottabbá vált volna a csóvája, amely már nem teljesen déli irányban, hanem kissé keletebbre húzodik, lassan kibújik a kóma mögül. Még egy kis napszél kellene, és máris erőteljes, szép fényes üstökösé változna. Esély van rá, mert a Nap felületén ma reggel már sokasodtak a foltok, középen egy halom látszik. Az alábbi két szokásos képen a kométa éjszakai útjának részleteit örökítettem meg, helyi idő szerint hajnali 0:26 - 0:53 között.

[astrohist]

Aug. 21. 21:30 UT. 70/500, 22x. Jó átlátszóság, de eléggé erős előtér-fény.
Garradd P1. Szép kerek fátyolszerű folt, az én trávcsövemben (és egem mellett) nagyon bizonytalanul talán kicsit elnyúlt. Két övezetet látok: egy fényesebb belső, kb 5 ívperces korng, talán némi sürüsödés a közepe felé. Ezt övezi egy halványabb fátyol, az egésznek az átmérője kb. 8-10 ívperc. Fényessség: 6,5-6,7 mg, megbízhatóbb becslést a fényes égelőtér miatt nem megy. Csóvát egyelőre nem tudok kivenni. BQ.

[Imre]

2011.08.23. UT=22:31 - 22:37 időpontok között a C/2009 P1 Garradd felvételén már előtűnik egy határozottan D-DK irányú rövike csőva, és mintha a kómából is nagyon enyhén előbújna a fényesebb magból. A kóma sűrűbb része zöldes kékes, amely a külső halványuló részében inkább kékes-fehéres árnyalatba megy át. A kóma közepén enyhén-sárgás mag sejthető. Ha még fényesedik, és esetleg kap egy kis napszelet, akkor gyönyörű égi jelenséggé válhat, amikor éppen a Tejúton halad keresztül.