Csillagváros.Hu

Hyperion85 írta:Kösz , Balázs..a hozzászólást !

...

Komment volt.

Való igaz, az Io esetében az árapályerők miatt létezik vulkánosság. Ugyanez a jelenség az Enceladuson és az Európán is óceánokat eredményez. Ezen kívül ha jól emlékszem még a Tritonon figyeltek meg vulkanikus tevékenységet.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20110128-buborekos-ocean-folyekony-viz-lehet-az-enceladus-szatunuszhold-jegpancelja-alatt.html

Milyen érdekes, hogy a Naprendszerben inkább a holdakra jellemző geológiai aktivitás...
Érdekes ez a kéregkidobódási elmélet, de ha belegondolsz, annyira régen történt ez, hogy bár részben differenciálódott a bolygó anyaga, konkrét kéreg még nem létezett.

Érdekes, a wiki azt írja, vannak jelek aktív vulkánosságra a Vénuszon. Wikipédiára soha nem vennék mérget, de az itteni Tudásbázis is azt írja, hogy TALÁN van aktivitás.

Sziasztok!

Véleménye szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Földnek van egy jókora kísérője. Ez egyetlen belső kőzet bolygóra sem jellemző. A Hold egyfajta szabályzó szerepet tölt be: egyfelől a túl nagy kilengések (pl. a forgástengely iránya, illetve a forgás sebessége) ellen megvédi a bolygónkat, másfelől jelentős árapályerőt is képvisel, ami így hozzájárulhat a belső részek melegen tartásához, illetve a kéregben folyamatosan feszültségeket kelt. A Földnek relatíve vékony a kérge, míg a többi bolygó gyakorlatilag az elmúlt négy milliárd éveben befagyott.

Szerintem a fenti hatások összegsége lehet a jelenlegi geológiai aktivitás kiváltó oka.

Jó észlelést!

Balage írta:Milyen érdekes, hogy a Naprendszerben inkább a holdakra jellemző geológiai aktivitás...
Érdekes ez a kéregkidobódási elmélet, de ha belegondolsz, annyira régen történt ez, hogy bár részben differenciálódott a bolygó anyaga, konkrét kéreg még nem létezett.

Érdekes, a wiki azt írja, vannak jelek aktív vulkánosságra a Vénuszon. Wikipédiára soha nem vennék mérget, de az itteni Tudásbázis is azt írja, hogy TALÁN van aktivitás.

Igen ezt én is olvastam a wikin, de pont az említett ok miatt nem akartam erre hivatkozni.
Konkrét kéreg lehet hogy még nem létezett, de maguk a rétegek már kialakultak, mivel (véleményem szerint) az eltérő sűrűségű anyagok már differenciálódtak (innen a föld vasmagja). Viszont az ütközés a kérget nem hagyta megszilárdulni, ahogy a Vénusz esetében látjuk. A Merkúr azért nem mutat aktivitást, mert kicsi, a Vénusz pedig a már felsorolt okok miatt. A Mars is szerintem kihűlt már annyira, hogy ne mutasson aktivitást. Amúgy tényleg érdekes, hogy pont a holdak azok, amelyek aktívak, köszönhetően az árapály erőknek.

Tény, hogy igen sok tekintetben hatással van a Hold a Földre, feszültséget is kelthet, ill húzóereje révén a kéregben lévő feszültségeket oldhatja fel (földrengés), de a belső hő megtartásában vajmi kevés szerepe lehet, azt a radioaktív izotópok bomlása elvégzi.

A Hold kialakulását okozó ütközés pedig elég korán zajlott le, a Naprendszer kialakulását követő pár 10 millió évben... nem hiszem, hogy hatna a bolygó geológiájára egy 4,5 milliárd éves esemény, nyilván sokkal összetettebb magyarázat létezik a Föld és a Vénusz közötti különbségre. A Merkúr és Mars passzivitásának okát én is osztom.

Én is úgy tudom, hogy a Vénusz jó eséllyel ma is aktív.

KoviP írta:A Vénusz kérge ezzel szemben sokkal vastagabb, tehát lehet, hogy termelődik hő a belsejében, de nem tud felszínre törni. Ez addig addig fokozódik, amíg át nem "égeti" a kérget, maga után hagyva a hatalmas lávaömléseket. Ebből az következik, hogy aktív lehet még a Vénusz magja, csak a fent említett okok miatt ezt nem észleljük.

Én is ezt az álláspontot ismerem.

Mivel a Vénusz és a Föld magjába valószínűleg hasonló mennyiségű radioaktív elem jutott, és a két bolygó mérete szinte megegyezik, szerintem az lenne a furcsa, ha a Vénusz már kihűlt volna.

Pape írta:Mivel a Vénusz és a Föld magjába valószínűleg hasonló mennyiségű radioaktív elem jutott, és a két bolygó mérete szinte megegyezik, szerintem az lenne a furcsa, ha a Vénusz már kihűlt volna.

Így van, csak a belső hő nem eredményezi feltétlen a vulkanizmus meglétét.

Látom régen volt itt aktivitás!

No én ma délelőtt 9 és 10 között a Vénuszt észleltem. Eleinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt az hogy a NAPPALI égen megleljem ám nem így történt. Nem csak hogy megtaláltam hanem a korongján két sötétebb folt is látszott.
A levegő erősen hullámzott mivel már jócskán benne voltunk a délelőtti melegedésben de én nagyon meg voltam elégedve a látvánnyal, még így is jobb volt mint a hajnali horizonton észlelni.
Biztos vagyok abban is hogy a Merkúr észlelése is érdekes feladat nappal főleg közeledve az együttállásokhoz, úgyhogy én most a két belső bolygóhoz kaptam kedvet

Íme az észlelés:

Cseh Viktor írta:Látom régen volt itt aktivitás!

No én ma délelőtt 9 és 10 között a Vénuszt észleltem. Eleinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt az hogy a NAPPALI égen megleljem ám nem így történt. Nem csak hogy megtaláltam hanem a korongján két sötétebb folt is látszott.

Vénuszt a nappali égen, miazhogy! Még szabad szemmel sem esélytelen, ha ilyen tiszta a levegő, mint most.
Részletek? Hát az nem semmi ekkora műszerrel!!!!
Én már erre készülök:

Cseh Viktornak: őszinte gratuláció. Nagyszerű észlelés volt, próbáld folytatni. Nagyon jó lenne, ha külön beszámolóként elküldenéd a Meteornak. Kiírva azt is, hogyan kerested meg. Küldhetnéd egyenesen Mizser Attilának.
A kép nagyon reéális. A nappali észlelés előnye, hogy a Vénusz erős fénylése nem nyomja el annyira a kontrasztokat. Azt ajánlanám még (saját tapasztalatból), hogy próbálkozz egy egyszerű, nem nagyon erős vörös szűrővel, az a háttérbe szoritja az égbolt fényét. (Jól megfelel egy fényképezőgépekhez használt szűrő.)
Az 1958-65 közti években néhány amatőr próbálkozott nappali észlelésekkel, sikerrel, 6-7 cm-es refraktorral és 12-15 cm-es reflektorral. Azóta sem tudok ilyen próbálkozásról, ha volt is, nem nagyon kaptak helyet.
Csak így tovább! Bartha Lajos