Nem ért váratlanul a hír hogy lefújják a holdprogramot. A politikusok szeretnek az űrhajózáson spórolni. Kell a pénz háborúzni. Hosszan elhúzódó háború nagy megrendeléseket jelent hadiipari termékekre, és kellenek a katonák. Sok olyan derék embert felszív az amerikai hadsereg, akik másra nem igazán alkalmasak. Ha nem lenne háború, nem lehet őket hová tenni, és mindjárt rengeteg a képzetlen munkanélküli. Így háborúzni kell nekik...(ezt olvastam valahol, szerintem lehet benne valami). Egy űrprogram viszont elég magasan képzett munkaerőt kíván. Abból nincs annyi...
Talán az egyetlen pozitívuma a dolognak, hogy a magánszektort igyekeznek bevonni az űrhajózásba. Kicsit furcsa volt, hogy 40 éves technika újjáépítéséhez, kicsit fejlettebb elektronikával 10-20 év kell. Ez így tényleg nem fejlődés. Bár szívesenn láttam volna élő adásban, akár több nemzet űrhajósát is a Holdon (kinaiak, amerikaiak, stb.). Attól tartok, hogy ha egyszer a nemzetközi űrállomásnak leáldozik, nem lesz utánna egy darabig másik abból sem. Se Hold, se Mars, se űrállomás?
Új meghajtási módokat (és egyéb technológiákat) fejlesztenek ki majd a felszabadult erőforrásokból. Állítólag. Majd ülnek 30 évet (ismerve a tudományos kutatások menetét) mire lesz végre egy akkora ionhajtómű (5 évente tesztelnek egy kicsit, hogy jöjjön a következő adag pénz
), amivel eljuthatnánk a Marsig. Akkor ott állunk mondjuk 2040-ben, és elhangzik. Legyen marsprogram 20 év múlva. De drága. Sokba kerül a harc a hurrikánokkal, egyre drágább az energia, tovább nő a szegénység, változik a klíma, és háborúzni is kell majd. Mind olyan dolgok amik lehet, hogy sokkal nagyobb erőforrásokat emésztenek fel akko, mint amit most el tudunk képzelni. Szóval drága dolog... Legyen nemzetközi összefogás. Nekilátnak majd megvalósítani. Mindenki elvan a saját választóinak/alattvalóinak való bájolgással, néhányan kihátrálnak szokás szerint, és kútbadől megint. 2080-at írunk. Mars sehol. Ahogy a legtöbben közülünk sem lesznek már... Közben mindent feléltünk, lebetonoztunk, megmérgeztünk a földi környezetünkben, így a túlélés a tét, ami leköti a forrásainkat. Az akkori kor embere visszagondol, hogy "talán 50-60 évvel azelőtt kellett volna a világűr meghódítását erőltetni, amikor még bírtuk volna erővel, ha akarjuk. Talán többre vittük volna".Ez egy lehetséges forgatókönyv... Nagyon remélem, nem így fog alakulni, bár a jelek ezt mutatják.
Végezetül, nem lennék meglepve, ha előbb épülne magánszálloda a Marson, mint hogy "államilag fizetett űrhajós" lépne rá. Tudás, nyersanyag, emberi erőforrás és pénz van elég... AKARAT nincs.
üdv
