Hold-észlelés
Re: Hold észlelés
Ide teszek egy képet a területről, mely két nappal első negyed után készült 195/1300 N +Scopium instrumentumokkal. Ilyenkor ott már elég magasan áll a Nap. Sajnos ilyesmi Napállásnál nincs jobb képem, ez is mindössze harminc kockából készült, de pótolni fogom, hogy hűbb képet kapjak. Teliholdnál is le fogom fotózni a vidéket, csak derüljön már ki végre az ég!
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
- Csillagos Pisti
- Hozzászólások: 1639
- Csatlakozott: 2010.03.17. 20:43
Re: Hold észlelés
Szép felvétel Sidius!
Különösen tetszik nekem a jobb szélen a Dionysius kráter sávjai, néhol olyan hatásúak, mintha sötét sugarai lennének, és nem világosak. Nem tudom eldönteni, ez most sötét , vagy világos sávrendszer?
Különösen tetszik nekem a jobb szélen a Dionysius kráter sávjai, néhol olyan hatásúak, mintha sötét sugarai lennének, és nem világosak. Nem tudom eldönteni, ez most sötét , vagy világos sávrendszer?
Földvári István Zoltán
10x50 & 20x60 Tento, 70/500mm refr, 80/900mm refr, 127/1500mm MC + AZ5.
https://csillagokutjan.blogspot.com/
https://holdfenyarnyek.wordpress.com/
https://youtube.com/channel/UCTypZPog53vuLGwIzn7503Q
10x50 & 20x60 Tento, 70/500mm refr, 80/900mm refr, 127/1500mm MC + AZ5.
https://csillagokutjan.blogspot.com/
https://holdfenyarnyek.wordpress.com/
https://youtube.com/channel/UCTypZPog53vuLGwIzn7503Q
Re: Hold észlelés
Valóban érdekes hatása van, szerintem főleg mert egy éles, világos gyűrű van a kráter körül. A vidék is dombos, az árnyékok még nem tűntek el teljesen. A sugársávok közül viszont a világosak érnek csak a kráterig, úgyhogy világos sávrendszernek mondanám. De tényleg nagyon érdekes. Ehhez a furcsa megjelenéshez biztos a környezet is hozzájárul, mert ösztönösen mindig ahhoz viszonyítunk.
Re: Hold észlelés
Cseh Viktor írta:Üdv!
Köszönöm a válaszokat és mindenképpen rápróbálok majd megfelelő megvilágítási viszonyok mellett! Hátha legalább valami foltokat meglátok belőle.
Szia Viktor.
Most van egy kis időm, ezért talán másoknak is tudok segíteni.
Nagyon egyszerű a képlet amivel közelítő pontosággal kiszámolhatod,
hogy ELMÉLETILEG milyen átmérőjű krátert láthalol meg optimális
viszonyok mellett a Holdon. Ez a távcső felbontóképessége, illetve
attól függ, hogy az adott pillanatban milyen távolságra van a Hold.
A kráter átmérője, amit még megláthatsz a Holdon :
x = tg alfa x a Hold pillanatnyi távolságával.
Az alfa a távcső felbontóképessége.
A Hold földközelben kb. 368 104 km-re van, földtávolban kb. 405 696 km-re.
Például, egy 80 mm átmérőjű objektív elméleti felbontóképessége 1,45 ívmásodperc.
Ezzel, ha a Hold földközelben van, akkor egy 2590 méteres krátert meglehet látni,
ha gyakolott észlelő vagy. Viszont, ha a Hold földtávolban van, akkor csupán csak
egy 2850 méteres krátert lehet észlelni.
Egy 150 mm-es távcsővel, aminek a felbontó képessége 0,77 ívmásodperc / a papirforma szerint/,
a Hold földközelségénél elméletileg 1380 métres kráter látható. Ha a Hold földtávoban van
ezzel a távcsővel 1510 méteres kráter talán még észrevehető.
EZEK MIND elméleti értékek
![felkiáltás :!:](./images/smilies/icon_exclaim.gif)
A levegő turbolenciája, páratartalma stb, stb ..miatt.
Talán, ha jól emlékszem, Vizi Péter írt arról, hogy milyen fontos a gyakorlati észlelés!
Nem mindegy, hogy milyen szögben tekintünk bele az okulárba!
Ha, egy kicsit oldalról nézük az okliba, olyan részletek is láthatóvá válnak
amit, egyenes betekintéssel nem veszünk észre
![kacsintás ;)](./images/smilies/icon_e_wink.gif)
Itt van mégegyszer az általam korábban idézett link :
http://www.csillagaszat.hu/a_het_csilla ... tkepe.html
Obszidián.
Re: Hold észlelés
Ebből az adatból is látszik, hogy ha egy Hold felszíne felett UFO-nak vélt tárgy repül, az akkor több kilométeres méretűnek kellene legyen, ami azért elég érdekes lenne, mert ahhoz meg mi iszonyú energia is kellene, azt csak úgy ide-oda reptetni ... tehát nem sok valószínűsége van az ilyennek, vagy a neten szereplő ilyesfajta videóknak.
-
- Hozzászólások: 632
- Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46
Re: Hold észlelés
Üdv mindenkinek!
Nagyon köszi a leírást Obszidián és főleg a pontos számítási formulákat. Azt hiszem vagy 7 éve olvastam először az "Amatőrcsillagászok kézikönyvében" hogy kb. milyen távcsővel milyen részletek pillanthatóak meg, de jó hogy ide leírtad ezeket.
Viszont ezek a határok a megvilágítottság mértékétől is nagyban függenek, ugyanis a kis objektumok más-más kontrasztkülönbséggel láthatóak attól függően hogy milyen szögben kapják a napfényt. Pl egy pici krátert sokkal könnyebben észreveszek amikor a belseje árnyékos mint amikor már teljesen bevilágított; azért mert nagyobb a kontrasztkülönbség a kráter és a környezete között!
Egy másik nehezen érthető dolog hogy az agynak is nagy szerepe van a kép előállításában. Ennek a legjobb bizonyítéka számomra a rianások megfigyelése. Konkrét példának említem a Hadley-rianást az Appenninek lábainál. a régebbi 80/900-as lencsésemmel orthoszkopikus okulárral sikerült már megfigyelnem pedig a szélessége kb 1,5km...ez egy 80-as lencse elméleti felbontásán túl van mégis látható volt jó légköri viszonyok mellett. És ugyan ez a helyzet a rianások többségével. Kisebb műszerrel is megfigyelhetőek mint amire a szélességükből következtetni lehetne...
Gyakorlatilag a vékony ám hosszú barázdákat könnyebb észrevenni mint a nagyobb de körszerű krátereket.
De pl. mély-ég rajzolásnál figyeltem meg hogy egy halvány csillagokból álló láncot is könnyebben kiszúrok, mint egy fényesebb de magányos csillagot. Persze ezt nem extrém különbségekre értem!
Mintha az agy és a szem módszeresen "keresné" a számára érdekes vagy feltűnő objektumokat.
Másnak is van ilyen tapasztalata?
Nagyon köszi a leírást Obszidián és főleg a pontos számítási formulákat. Azt hiszem vagy 7 éve olvastam először az "Amatőrcsillagászok kézikönyvében" hogy kb. milyen távcsővel milyen részletek pillanthatóak meg, de jó hogy ide leírtad ezeket.
Viszont ezek a határok a megvilágítottság mértékétől is nagyban függenek, ugyanis a kis objektumok más-más kontrasztkülönbséggel láthatóak attól függően hogy milyen szögben kapják a napfényt. Pl egy pici krátert sokkal könnyebben észreveszek amikor a belseje árnyékos mint amikor már teljesen bevilágított; azért mert nagyobb a kontrasztkülönbség a kráter és a környezete között!
Egy másik nehezen érthető dolog hogy az agynak is nagy szerepe van a kép előállításában. Ennek a legjobb bizonyítéka számomra a rianások megfigyelése. Konkrét példának említem a Hadley-rianást az Appenninek lábainál. a régebbi 80/900-as lencsésemmel orthoszkopikus okulárral sikerült már megfigyelnem pedig a szélessége kb 1,5km...ez egy 80-as lencse elméleti felbontásán túl van mégis látható volt jó légköri viszonyok mellett. És ugyan ez a helyzet a rianások többségével. Kisebb műszerrel is megfigyelhetőek mint amire a szélességükből következtetni lehetne...
Gyakorlatilag a vékony ám hosszú barázdákat könnyebb észrevenni mint a nagyobb de körszerű krátereket.
De pl. mély-ég rajzolásnál figyeltem meg hogy egy halvány csillagokból álló láncot is könnyebben kiszúrok, mint egy fényesebb de magányos csillagot. Persze ezt nem extrém különbségekre értem!
Mintha az agy és a szem módszeresen "keresné" a számára érdekes vagy feltűnő objektumokat.
Másnak is van ilyen tapasztalata?
Észleléseim: http://viktorcsehdraws.blogspot.com/
Re: Hold észlelés
A Hold (és a bolygók) felszíni részleteinek észlelhetősége nem olyan egyszerű, ezekre nem érvényes a hagyományos Dawes-képlet! (A felbontóképességre az ismert formula csak pontszerű fényforrásokra érvényes, sötét háttéren, ha azok fényessége közel egyenlő.)
Viktor nagyon jól felismerte, hogy felülettel rendelkező égitestek felszínlén a láthatóság sokkal összetettebb, elsősorban függ a környezet kontraszt különbségétől. A Mars felületén pl. egy adott méretű távcső már nem mutat meg olyan finom részleteket, mint ugyan akkora szög-kiterjedésű objektumok esetében a Jupiteren, ahol erősebbek a kontraszt különbségek.
A Holdnál méginkább összetett a helyzet. Ui. a egy objektum, amely lapos megvilágításnál hosszú árnyékot vet "észlelhető" - az árnyéka révén. A rianások esetében éppen ez a helyzet: voltaképpen az árnyéka emeli ki. De esetleg ugyan azt a rianás meredek megvilágításnál nem látni. Hasonló a helyzet a kis gödörkráterekkel, amelyek saját önárnyékukkal elütnek a környező világosszürke területtől. Persze részletek ilyen esetekben nem láthatók. (Itt hallgatólag feltételeztem, hogy a megfigyelés ideális légköri körülmények közt történik. A helyzet forditva is febnnáll: nagyon fényes fiatal apró kráterek meredek megvilágításnál akkor is fénypontként láthatók a sötétszürke háttérben (pl. a tengerek felszínén), ha méretüket tekintve a felbontóképességnél kisebbek! BQ
Viktor nagyon jól felismerte, hogy felülettel rendelkező égitestek felszínlén a láthatóság sokkal összetettebb, elsősorban függ a környezet kontraszt különbségétől. A Mars felületén pl. egy adott méretű távcső már nem mutat meg olyan finom részleteket, mint ugyan akkora szög-kiterjedésű objektumok esetében a Jupiteren, ahol erősebbek a kontraszt különbségek.
A Holdnál méginkább összetett a helyzet. Ui. a egy objektum, amely lapos megvilágításnál hosszú árnyékot vet "észlelhető" - az árnyéka révén. A rianások esetében éppen ez a helyzet: voltaképpen az árnyéka emeli ki. De esetleg ugyan azt a rianás meredek megvilágításnál nem látni. Hasonló a helyzet a kis gödörkráterekkel, amelyek saját önárnyékukkal elütnek a környező világosszürke területtől. Persze részletek ilyen esetekben nem láthatók. (Itt hallgatólag feltételeztem, hogy a megfigyelés ideális légköri körülmények közt történik. A helyzet forditva is febnnáll: nagyon fényes fiatal apró kráterek meredek megvilágításnál akkor is fénypontként láthatók a sötétszürke háttérben (pl. a tengerek felszínén), ha méretüket tekintve a felbontóképességnél kisebbek! BQ
- Csillagos Pisti
- Hozzászólások: 1639
- Csatlakozott: 2010.03.17. 20:43
Re: Hold észlelés
Sziasztok! Viktor megfigyelését mintegy "alátámasztván" magam is csak megerősíteni tudom a Hadley rianás láthatóságáról való tapasztalatait! Egészen véletlen én is néhány éve, kiváló, rezzenéstelen légkörnél tudtam megfigyelni- igen rövid ideig- a Hadley rianás világos fehér csíkját! A terminátor még igen messze járt, de léte egyértelmű volt számomra abban a kis völgyben. Árnyéka, érdekes módon nem volt oly feltűnő, mint a napsütötte világos része. Ha hasonlítanom kéne valamihez, nos olyan volt, mint egy vékony fehér fonalféreg. Viszont az is igaz, hogy nagyon röpke ideig engedte a légkör megfigyelni.
Földvári István Zoltán
10x50 & 20x60 Tento, 70/500mm refr, 80/900mm refr, 127/1500mm MC + AZ5.
https://csillagokutjan.blogspot.com/
https://holdfenyarnyek.wordpress.com/
https://youtube.com/channel/UCTypZPog53vuLGwIzn7503Q
10x50 & 20x60 Tento, 70/500mm refr, 80/900mm refr, 127/1500mm MC + AZ5.
https://csillagokutjan.blogspot.com/
https://holdfenyarnyek.wordpress.com/
https://youtube.com/channel/UCTypZPog53vuLGwIzn7503Q
Re: Hold észlelés
Mostanában nem nagyon gyönyörködhettünk a Hold látványában
a rossz idő miatt. Ezért itt egy szép kép az LPOD albumából :
http://lpod.wikispaces.com/January+19%2C+2014
Obszidián.
a rossz idő miatt. Ezért itt egy szép kép az LPOD albumából :
http://lpod.wikispaces.com/January+19%2C+2014
Obszidián.
Re: Hold észlelés
Nekem is van egy közelmúltból. (Persze, nem a föntebbi linkre akarok trónfolni!
)
(249/1030N+5x+Scopium)
![nevet :lol:](./images/smilies/icon_lol.gif)
(249/1030N+5x+Scopium)
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.