Csillagváros.Hu

nyozo írta:Akkor ugye a deklinációja fixen 0 fok körüli lenne (az északi féltekéről nézve perspektivikus okokból kicsit mínuszban, a déliről plusszban, a sarkvidékeken folyton egy félhold gurulna körbe a horizonton) -- így nem ferdné el pl. a Pleiadokot, stb. Holdfogyatkozások csak a tavasz és őszpontban lehetnének és csak napfordulókor, stb. stb. De boloygót is csak akkor tudna fedni ha azok épp a felszálló ill. leszálló csomójuk közelében lennének. Azt nem is említem, hogy mindig 12h-t lenne a horizont felett... Nagyon más lenne a (hold)világ!

Ja ez jó, ilyeneken én is el szoktam gondolkodni.

A Stereo űrszondák megtalálták már a Theia elméletet alátámasztó maradvány-aszteroidákat az L4-L5- ben? Az legalább bizonyítaná (?) a Hold eredetét. Nem találtam még erről szóló infót, csak az indításról, és mostanára datálták az érkezést. Attól független a tengelyferdeség oka még nem megoldott. Ha tea, hanem Theia. Egyébként sokkal jobban örülnék ötleteknek az okokra vonatkozóan, még ha azok elsőre képtelennek is tűnnek, mint a nagynevű tudósok meglévő elméleteit boncolgatni. Lehet hogy 5-10 év múlva a Theia elméleten jókat lehet majd nevetni, a szegfűszeges-forraltboros észlelőtea mellett! Aki meg beletrafál a megoldásba, az meg verheti a mellét, hogy ugye megmondtam. Manapság sok mindenre a legjobb magyarázat: becsapódás. (dínókihalás, meteorokkal víz jött, hold). Szerintem túl sok az Impactos katasztrófafilm. Legközelebb, ha felmegy az olaj ára, azért, mert az Emirátusokba becsapódott egy meteor...,ja és az életet is valszeg egy meteor bacijai hozták ide... Megyek is a lakásbiztosítómhoz, mert pár kúpcserepem leesett a tetőről, azt is azok a fránya meteorok okozták! Csak nem találom, mert elpárolgott időközben!!! Persze nem kizárt, hogy tényleg mindenért az impactok a felelősek. Tán még a piramisokat is azért építették, hogy oda bújjanak, óvóhely gyanánt, annyi volt az impact.

no, már ha így tökéletlenkedek, eszembe jutott egy jó meteoros sztori: Édesapám ivócimborájával (szegény megboldogult Fekete Imre bátyámmal, alias Csönivel) a helyi kocsmából kilépve pár sör után, felfigyelt az égen egy nagyobb hullócsillagra, tűzgömbre. Odaszólt Csöninek:-Te! Micsoda szép színes meteort láttam! Erre Csöni: - Oszt, hogy láttad? Űtek is benne?

Szerintem már egy kissé erőltetett módon próbálsz mindenképpen másik elméletet találni a tengelyferdeségre. (Ezt most nem kritika vagy bírálat ,csak egy észrevétel. )

Nekem személy szerint elég indok eddigi ismereteim + a Ksl által beszúrt vélemény.
Most elgondolkodtam kicsit a dolgon és semmi nem jut eszembe, hogy mi lehetne más magyarázat egy bolygó tengelyének kibillentésére mint egy másikkal való ütközés. (Ez persze jelentheti akár a nagy semmit is, hisz lehet ,hogy csak én vagyok ilyen szűk látókörű.)
Egyébként saját magad is kreálhatsz erre elméleteket, most komolyan én kíváncsi is lennék rá.


Egyébként ha már ennyire belemerültünk:
Egy bolygó egy a miénkhez hasonló csillagrendszerben (vagy akármilyenben) eredetileg mindig 0° tengelyferdeséggel alakul ki?

"Elméletek a tengelyferdeségre"
Most már kíváncsi lettem, utánanéztem. A kis tengelyferdeség a kivétel inkább, nem a nagyobb. Van retrográd forgású bolygó is... Ugyanakkor sok helyen olvasható, hogy a Hold stabilizálja a Föld tengelyét. Mennyire bolyongana, változna a tengely az idő során a Hold (és persze bármi zavaró ütközés) nélkül? Normálisan egy forgó test tengelye állandó irányú (ez jól jön a giroszkópnál), szóval változna (jelentősen) az idő folyamán Föld tengelye a Hold nélkül, vagy nem? (Tudom, van precesszió, de az is állandó jellegű, visszatérő állapotot eredményező változás).

SzZoli írta:Mennyire bolyongana, változna a tengely az idő során a Hold (és persze bármi zavaró ütközés) nélkül?

"Ha a Hold nem létezne, a földtengely hajlása kaotikusan változna; 0°-tól 85°-ig bármilyen értéket felvehetne", írta Bodács István.
A bolygók tengelyferdeségét elemezve három csoportot feltételezek: a kis eltéréssel rendelkezők, 2-4°-ig, a 25° körüliek, és a retrográdok, Vénusz és Uránusz, (Plútó). A Merkúron és a Vénuszon kívül , amelyek elég közel vannak a Naphoz, hogy annak hatására "közel" 0 fok legyen a tengelyferdesége, csak a Jupiter, ami 3,1°. A maradék mind 25 fok körül van, ennek oka kell, hogy legyen, nem mindegyik tengelyferdeséget ugyanúgy becsapódás okozhatta. A Mars holdjai pl. olyan kicsik, hogy azok nem stabilizálják a forgást, mint a Földnél, mégsem olyan dinamikusan változó, mint az Uránusz, körben "stabilizáló" holdakkal. Ellentmondás. A Mars viszont a Földhöz képest szimmetrikusabb égitest, lehet ezért nincs szüksége tengelystabilizáló nagyobb holdra, ezért nem rendelt az Úristentől. Az Uránusz tömegeloszlása lehet, hogy kaotikus, azért kóvályog, mint a gólya... a levegőben.

"A Mars a Földnél szimmetrikusabb égitest..." - ezt honnan tudni?
Hogyhogy kóvályog, mint a gólya, mármint az Uránusz? Hogy kell ezt érteni?

A tengelyferdeségek vizsgálatakor a dőlésszög mellett érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy milyen irányban állnak azok a tengelyek. Bár, lehet, hogy abból se jönne ki túl sok minden, tekintettel az eltérő mérvű precesszióra...

--mpt

Már a saját gondolataimtól sem vagyok biztonságban....

zsolti1976 írta:A Stereo űrszondák megtalálták már a Theia elméletet alátámasztó maradvány-aszteroidákat az L4-L5- ben?

Milyen L4-L5-ben? A Földében a Holdhoz képest? Azok instabilak a Hold excentricitása, a Nap jelenléte és ráadásul a földpálya excentricitása miatt (távolról sem KHTP a rendszer). A Földében, a Nap körül? Oda hogyan jutott volna ki anyag? Mellesleg az is instabil a Vénusz miatt.

Az ütközéses elmélet azért jó, mert közönséges fizikát betáplálva kijön, aminek ki kell jönnie, a többi elmélet pedig relatíve könnyen cáfolható (pl. nem jöhettek együtt létre, mert a Hold fiatalabb a Földnél; nem lehet befogott a kőzettani hasonlóság miatt, nem lehet a Föld differenciálatlan anyaga a kis sűrűség miatt - viszont lehet a differenciált Föld "tetejének" a kiszakadt anyaga, stb.).

Az impaktos elméletek valószínűleg azért terjedtek el, mert tényleg sok becsapódás volt a Naprendszer kialakulása után. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindent ezzel kell megmagyarázni, de mai ismereteink szerint elég kézenfekvőek. Na jó, a Marsból kivetődött baktériummal megpakolt szikladarab szerepe a földi élet kialakulásában elég cinkes, de fantáziálni persze lehet róla. Ha a Marson kialakult az élet, akkor a Földön annál is inkább.

Szóval (jobb híján) elhiszem az ősi becsapódásos elméletet a tengelyferdeség magyarázatára, de nincs kizárva, hogy egy évtized múlva mosolygunk az egészen.