Általános kérdések

[Atis]

Szerintem is, valószínűleg érzékelési csalódás volt a sötétebb háttér alacsony nagyításon. A fényesebb csillagok képe zavarhatott meg, ami így nagyobb kontrasztot eredményezett. Én ezért nem tulajdonítottam neki jelentőséget...
Idővel, nagyobb észlelési rutinnal minden megváltozik a "szemed számára" a távcsőben.

Pl. régen nekem még 200-250x nagyításon is kicsinek tűnt a Jupiter. Most már 150-180x-en is olyan nagynak látom, hogy fölösleges nagyítani számomra. Megtanulod látni idővel az apró részleteket. A fényérzékenység is sokat javult az évek alatt. Már azonnal látom, ha egy GH bomlik (már ha bomlik ill. a planetárisok formája is egyértelműbb.
3 évvel ezelőtt ehhez sok időre volt szükségem.

[KovacsGy]

Hát nem tudom. Lehet hogy rosszul fogalmaztam, mindenestre a benyomásom az hogy halványodnak a dolgok ahogy növelem a nagyítást. Például egy fényes csillag is halványabb nagyobb nagyítással.
Tegnap nézegettem az M27-t, almacsutka formát nem tudtam kivenni, de tömör nudli formát igen.
M11 sem akart csillagokra bomlani.
Jusztírozás hibája okozhatja ezt a halványodást? Vagy a trendnek akkor is stimmelnie kellene?

[Vizi Péter]

Lehet a jusztírozás az oka az M11 bontatlanságának, ezt ellenőrizni kell (ilyen fényerős távcsőnél ez kulcsfontosságú!!!). Van jusztír okulárod? Nagy nagyításnál kitekerve a fókuszírozót (azaz életlenre állítva a képet) egy fényes csillag (Vega, Arcturus) képének koncentrikus gyűrűkből kell állnia. Ezt látod, vagy nem koncentrikus, esetleg nem kör alakúak a gyűrűk, stb.
Másrészt a 114/500 TASCO nem egy prémium optika, ahogy írtad. Bizonyára jó nagy a segédtükre is, ez érezhetően csökkenti a kontrasztját.

[KovacsGy]

Tegnap jusztíroztam (van okulár, házi készítésű), tükröket tisztítottam. Az este megint kint talált és meggyőződtem, hogy marhaságot mondtam a nagyítás és az ég-háttér fényesedéséről. Igazatok volt, ahogy növelem a nagyítást, úgy sötétedik a háttér. Nagyon jól látszott még amikor nem volt teljesen sötét. Ellenőriztem a beállítást egy fényes csillagon is az életlenre állítással, és tökéletes kör alakú volt a csillag képe, pontosan a közepén a segédtükör árnyékával, pár doffrakciós gyűrűt is megfigyeltem, ezt a kísérletet 125x nagyításon végeztem.
Az M11-t is megnéztem újra, kicsit több részlet jött elő, de nem bomlott csillagokra, de utánanézés során kiderült hogy valószínűleg nem elegendő nagyítással néztem (66x - jelenleg ez a max. elfogadható lehetőségem, a 125x-öst egy gagyi 4mm okulárral értem el, de ennek akkora a fényvesztesége, hogy csak a Hold és bolygók esetében van "értelme" használni). Az esti észlelés során az M92, M14, M29, M16 került fel a Messier listámra (39/110), az M107-t nem találtam, de a helyét lerajzoltam:). A rajzomat később összehasonlítva más rajzokkal, képekkel kiderült hogy jó helyen keresgéltem, a környező csillagokat jól lerajzoltam, de a gömbhalmazt rossz helyen sejtettem.

[Vizi Péter]

Úgy látom, a távcsöved rendben lehet, csak a látástechnikán kell javítani - azaz minél többször használni a távcsövet és vissza-visszatérni a már korábban megfigyelt objektumokra. Mindig könnyebben fogod megtalálni és többet fogsz belőlük látni.
Az M11 is menni fog, szánj rá negyed órát, addig bámulj az okulárba legalább és meg fogod látni, egyszer csak elkezd grízesedni az addig homályos paca, aztán be-becsillan pár csillag és innen nincs megállás!

[Imre]

Bicskén sokkal kisebb a fényszennyezés, mint itt Budán a Széna tér közelében. Itt, ha sokáig figyelek egy gömbhalmazt az 50/540-es Zeiss lencsés csővel, már láthatóak benne csillagok, felvillannak, de nem kell mereven a közepébe nézni, hanem kicsit mellé! Ha ezt teszed, akkor egészen biztosan bevillannak a fényesebb csillagai! Nem tudom, milyen okulárral használod, de a látómező körének 2/3-án állíts mindig élességet. Ha az okulár jó, a közepén is éles lesz a kép, ha nem tökéletes, akkor is elfogadható, mert általában akár pozitív, akár negatív a fókusz eltérés, ha a 2/3 átmérőn éles, akkor a közepe is annak látszik. Persze a szemet szoktatni kell a sötéthez, de nem kell eröltetni egy objektum megpillantását! Ha jó helyen keresed, magától beugrik, főleg ha kissé mellé nézel! Ilyenkor a szem legérzékenyebb részére eső csillag pontocskája felvillan! Üdv. Imre

[astrohist]

Re: Halmazok. Imre nagyon jól leírta! számomra az 50/500-al az M11 mindig csillagcsoport volt (csak a közepe olvadt össze), a 70/500-al, 83x-al az M11 felbontható, az M13-nál a peremen néha villognak a pontok. Megpróbálhatnád az M15-öt is a Pegasusban. De ezekkel a kis távcsövekkel a nyilthalmazok igazán szépek. BQ.

[Csillagos Pisti]

Sziasztok!

A Herschel prizma használata felől érdeklődnék. Nem egy fotón láttam már, hogy Herschel prizma használata során, az adott refraktor optikája elé semmifelé fólia, vagy üveg szűrő nem volt elhelyezve. Arra lennék kíváncsi hogy a Nap így nem roncsolja az optikát hőjével amikor belép az üveg felületbe? (Akár hosszútávon is?)
https://fbcdn-sphotos-h-a.akamaihd.net/hphotos-ak-prn1/q72/s720x720/1016599_4777325202737_1704966973_n.jpg

[mpt]

A lencsen a feny _atmegy_ nem nyelodik el benne (pontosabban minimalis mennyiseg igen).
Sok eve hasznalok Herschel-prizmat, semmi gond nincs vele.

--mpt

[astrohist]

Re: Herschel Prizma. Általában a Herschelben is van egy gyenge szürke szűrő (vagy vörös, zöld, kinek milyen a kedvező). De az objektív elé nem kell szűrő. Éppen az az előnyös, a Herschel (és méginkább a Brandt-féle) napokulárokban, hogy nem kell, csak gyenge szürő, a szemet károsító össz sugárzás kimegy a prizmán át.
Pár évig használtam (18 cm-es refraktoron), ott egy gyenge szürke szűrő kellett, főleg nyáron, nagy napmagasságnál. BQ.