loui írta:ez a szinezes meg nem eleg tiszta nekem,errol tudnal tobbet irni hogy mikor szinez jobban ill kevesbe?
koszi
Ahogy Molnár Peti is írta, ez a lencsés távcsövek egyik tulajdonsága. amúgy a színezés megint egy téma, amin jól össze tudnak kapni az amatőr csillagászok : ))) kit mennyire zavar, kinek színez kevésbé "rosszul" a távcsöve stb..
a lencsék üvegén átmegy a fény, a tükör bevonatáról viszont csak visszatükröződik. ha az üvegbe bemegy a fény, tehát átmegy rajta akkor viszont színez, amit legjobban a prizmák fénytörésével lehet érzékeltetni. gyakorlatilag a fény hullámhosszától, színétől függően máshova fókuszálódik. pár trükkel egész jól lehet ezt a jelenséget csökkenteni, többféle törésmutatójú üvegek összeházasításával (ezek az akromátok amik csak részben segítenek a problémán, illetve az apokromátok, amik a látható fény tartományban egész hatékonyak, ellenben sokkal drágábbak), az átmérőhöz képest mennél nagyobb fókusz alkalmazása azaz a fényerő csökkentése (a régi egytagú lencsés távcsövek sok méter hosszúak voltak). a dolgot az rontja, hogy ahogy növeli az ember az átmérőt, egyre erősebben jelentkezik ez a jelenség. mivel a különböző hullámhosszakat máshova fókuszálja, a kapott kép kevésbé lesz éles, kevésbé lesz kontrasztos. egy APO szebb, élesebb jupitert fog produkálni mint egy ugyanakkora sima akromát, viszont 2 - 3x annyiba is kerül.
ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a fényesebb objektumokat egy lila, sárga fénylés, haló veszi körül. mindez ráadásul a nagyítással növekszik, ezért van az, hogy a fényerősebb akromátokkat kisebb nagyításokkal szokták használni. pl. egy 100/500as akromát hiába bírna az átmérője alapján akár 200x-os nagyítást is, 100x-os felett már nem élvezhető annyira a kép mint egy 100/1000es (ami persze egy hosszabb okulárral érhető el). ezért nem alkalmasak a nagy fényerejű akromátok bolygózásra. további trükköket lehet elérni mindenféle szűrőkkel, amik viszont csökkentik a hasznos fényt, pl. kiszűrni a lilát, de ezek nem 100%-os megoldások (nekem egy polár szűrő kicsit javít a jupiteren lencse esetén, de lehet hogy csak azért mert kevésbé égetően fényes, jobban meglátom a részleteket)
persze valamit valamiért: egy kevésbé fényerős (f9, f10) lencse ugyan dob egy kis lilát a jupiter köré, de mivel nincs központi kitakarás mint a tükröknél, valamivel kontrasztosabb képet ad mint egy azonos méretű tükör. így aztán vannak a lencse hívők, akik túl teszik magukat a kicsi színezésen (ha kicsi) akik azt mondják a távcső az lencséből van és vannak a tükör hívők akik pedig elmennek a nagyobb átmérő irányába, így érve el a jobb képet. ők aztán jókat tudnak vitatkozni egymással : ))) az igazság valahol a kettő között lehet szerintem, azaz egy 10 -12 centis hosszabb lencsével érdemes bolygózni, tapasztalatom szerint másmilyen a képük mint a tükröknek viszont egy 20 - 30as tükörrel pedig mélyegezni, meg az év fél tucat jobb ege alatt bolygózni, mert ilyenkor azért a nagyobb átmérő jobban ki tudja futni magát. a 125ös lencsés TAL-om és a 200as newtonom összehasonlítása alapján legalábbis nekem ez a tapasztalatom bolygóra. volt, hogy kevésbé volt részletes a kép a lencsében, de pl. a 4 nagy hold valahogy mégis bolygószerűbb érzést sugalltak, mint ami a tükörben látszott. másik tapasztalat, hogy tükör és tükör között is van különbség, egy 15-ös SC kevésbé volt kontrasztos a jupiteren mint a 12 centis lencsés TAL.
, ami nem biztos hogy katasztrófa) de a gazdája szerint szép vele a Hold! Mivel ő csak tudja, legalább egy szép Holdat látni fogok. Remélem 
. 60/700-as, 100x nagyítás alatt használja. Csak ne a mai időjárás uralkodjon...
