Saját észlelési tapasztalataim megosztása

Szerző: Mádai Attila

Mádai Attila

Még sohasem írtam blog-ot, de első nélkül nincs második; valahol tehát el kell kezdeni.

Főleg azért szántam rá magam erre, mert eddigi, több mint 40 évnyi (néhány rövidebb megszakítással tarkított) "csillagászkodásom" során több olyan észlelési tapasztalatra tettem szert, ami talán hasznos lehet mások számára is. Ezeket próbálom tehát itt - mindenféle sorrendiség nélkül - közreadni, folyamatosan, ahogy időm engedi.

 

1. Csillagvizsgáló épület

 

Volt szerencsém a kertünk végében kb. 7-8 évvel ezelőtt egy csillagdát építeni, amivel gyerekkori álmom valósult meg. Elsőként talán erről néhány gondolat alább.

Ha valaki fix felállítású távcsövet szeretne, és azt zárt térbe (értsd: csillagda) szeretné helyezni, az briliáns gondolat (feltéve persze, hogy megteheti, mert nem panelban lakik)! Az így épített távcső szinte azonnal használatra fogható, s rengeteg hulladék-idő megspórolható; végeredményben sokkal-sokkal több időm van nekem is észlelni, még ha későn is érek haza. Maximális pontossággal pólusra állítható a mechanika (amit évente egy-két alkalommal ellenőrzök), így - mivel TDM-et használok - elég csak bekapcsolni a cuccot, "rágotozni" az objektumra, s már exponálhatok is.

Mivel a csillagdám tetején kupola és tolótető is van (azaz két műszertér van, köztük az észlelőhelységgel), így saját tapasztalatból mondhatom, hogy mindkettő kiváló, de nagyon más...

A tolótető vizuális munkához kiváló. Belátható a teljes ég, könnyű az átállás egyik objektumról a másikra, és megvan az a feeling-je, hogy "az ég alatt vagyok". Esetleges érdekesebb tranziens jelenségeket is (pl. meteorok, Iridium-fler, ISS átvonulás) könnyebben észrevesz az ember. Ugyanakkor az utcai lámpák is könnyebben bevilágítanak, és legkisebb szél is berázza a távcsövet, simán befúj a nyitott tetőn (és a szúnyogok is hamarabb megtalálnak...). RÁZKÓDÁSMENTES TÁVCSŐ NINCS. A kérdés csak az, hogy mennyire remeg, ha bármi is meglöki, és mennyi idő alatt csillapodik le. A tolótető tehát fotózásra csak szélcsendben alkalmas, ugyanakkor viszonylag könnyen megvalósítható.

A kupola egy másik világ. Kint orkán tombol, de én simán exponálok odabenn a töksötétben. Áll a távcső a célobjektumon, mint a cövek. Komolyabb fotografikus munkához csakis a kupola való. A lencse is kevésbé párásodik az őszi éjszakák alatt, illetve kevésbé fagy rá a pára télen (bár van optika-fűtésem is). Mindazonáltal - szerintem - a kupola sem elérhetetlen dolog. Lehet ugyan többmilliós áron szép, új, csili-vili motoros, ASCOM-os kupolát is venni, de megoldható a dolog sokkal olcsóbban, egyszerűbben is. Én sem "katalógus-kupolát" vásároltam (nem vagyok milliomos...); saját terveim alapján KPE lapokból hegesztették össze, relatíve humánus áron.

Nemsokára jövök egy másik témával.

Addig is üdv, MDA

 

2. Objektumok beazonosítása a fényképeken

A közelmúltban nagyon megszívattam magam...

Azt hittem, valami új dolgot fedeztem fel, mert mindegyik képemen rajta volt egy bizonyos (csillagszerű) objektum, de sem a SkyTools adatbázisában, sem a DSS képen nem találtam ott semmit. Ráadásul az egyik napon rajta volt, de egy másik napon (amikor kontroll képet készítettem az égterületről) már nálam sem volt sehol... Ki is mértem a pontos pozícióját (nem mozgott) és fényességét (15m körüli). Azt hittem, hogy egy jóval 20m alatti csillag gamma burst-jét kaptam el.

Azután alaposabban megnéztem a képeimet, sőt a FITS header-eket is, és ekkor derült ki a primitívségem... Ugyanis a képek egy részét az éjszakai fotometrálási észlelési sorozatom után készítettem az adott égterületről, egy másik részét pedig "égbóklászás" közben. E miatt az előbbi esetekben fotometriai V szűrő volt a CCD előtt, az utóbbi esetekben pedig semmi.

A csillag - merthogy "csak egy sima csillagról van szó" (sajnos...) - annyira vörösben sugároz, hogy a V-szűrő tartományában 18-19m alatti fényességű (nekem ennyi a fotografikus HMG-m a 160mm-es APO-mal), tehát tökre nem látszik ott semmi, viszont a szűrő nélküli felvételeken 15-16m körül ragyog (ezek után vörösben is rámértem, hol szintén ott figyelt; azaz gyakorlatilag az összes általam érzékelhető fotonja a vörös tartományban jön be - a V-szűrő blokkolja a fényét). Viszont az én mono kamerám képén nyilván nem láthattam a színét.

Az viszont elgondolkodtató, hogy a SkyTools katalógusában nincs benne, és a VIZIER-en sem találtam meg (bár lehet, hogy csak én vagyok láma...). Egyedül a DSS vörös szűrős képén találtam meg ezt a - valószínűleg - vörös óriást, vagy barna törpét.

Csak ha valaki szintén rá akarna pillantani (illetve exponálni...), pozíciója és fényessége (szűrő nélkül):

RA: 17 45 31.6; D: -29 00 59.2; 15.30mag

 

3. Újabb önszívatásom története...

Avagy, nem mind arany, ami fénylik.

Jó áron sikerült hozzájutnom egy öreg Canon 500D vázhoz, aminek APS-C CMOS szenzora jelentősen nagyobb méretű az eddig használt SBIG ST-10XME CCD-mtől, ráadásul nem növeszt blooming tüskéket hosszabb expok közben a fényesebb csillagok alatt és fölött. Nosza, itt az ideje, hogy - az eddigi "méricskélős üzemmódom" után - kicsit elkezdjek "szépészkedni" én is.

Ennek okán kiheréltem a Canon vázat (mindent kiszedtem a CMOS elől, és hál' Istennek, sikerült az érzékelőt az optikai tengelyre tök merőlegesen visszatennem a helyére), valamint hozzá jutottam a 160/1308-as APO-hoz passzoló paraméterekkel rendelkező Field Flattener-hez (szintén igencsak előnyös feltételekkel), konkrétan az Explore Scientific modelljéhez.

Ahogy összeszereltem a cuccot, készítettem néhány képet, hogy mit tud a masina, de a pontos élességállításhoz - mint mindig - a FocusMax auto-fókuszát használtam. Mivel a Canon eddig nem működött együtt a FocusMax-szal, így be kellett tanítani a rendszert, amihez egy közepesen fényes (általában 4-6m körüli) csillagot kell választani.

Ennek során vettem észre a csillag mellett egy csóva nélküli, de jól fejlett kómával és csillagszerű maggal rendelkező objektumot. Amikor a betanítás megtörtént, a pontos fókusz-pozícióban is készítettem képet a valamiről, de szinte rögtön ezután be is felhősödött az ég.

A rendelkezésemre álló három képen, amelyeken az objektum is rajta volt, elmozdulni látszott a háttércsillagokhoz képest; az Astrometrica-van ki is mértem a pozícióit, ami az idő múlásával kb. arányosan változott. (Lehet, hogy később az egyik képet fel is teszem ide.)

Abszolút üstökösnek nézett ki, ráadásul már igen fényes állapotában. Amikor utánanéztem az égterületen található üstökösöknek, semmit nem hoztak a katalógusok, ezért már-már azt hittem, hogy tényleg egy új tökös lehet, ámbár az nagyon gyanús volt, hogy ennyire fényes állapotában már biztosan kiszúrta volna valamelyik megszállott japán üstivadász...

Másnap este, az újra derül égen természetesen első dolgom volt új képeket készíteni az égterületről, ahová az objektum saját-mozgása alapján előző napi számításaim szerint kerülhetett. És láss csodát: ott volt a képen!!! De teljesen más pozícióban, mint ahol lennie kellett volna. Ekkor lett egyre gyanúsabb a dolog... A LM közepére akartam állítani, de nem oda ment, bár elmozdult. Ekkor dobtam le a láncot, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a "dolog" nem az égen van, hanem a távcső pozíciójától függően mozdul el.

A lényeg: minden flattener hátsó lencsetagjának a szenzor felé néző felülete igen erősen homorú. A LM-ben lévő fényesebb csillagoknak a szenzor felületéről visszaverődő fényét ez - gömbtükörként viselkedve - többé-kevésbé újra-fókuszálva veri vissza a szenzorra, és ott némileg defókuszált formájában újra megjelenik a csillag, egy másik pozícióban. Ezt nyaltam be én mint üstököst nagy-nagy lelkesedéssel...

Tanulság: másik flattener-t kell keresnem.

 

MDA

Trackback(0)
Hozzászólások (3)Add Comment
Török Béla
...
T�r�k B�la, 2016. August 02.
Köszönet az írásért. Van tehetséged az íráshoz, meg egyébhez is biztos. smilies/smiley.gif
Mádai Attila
...
M�dai Attila, 2016. September 08.
Én pedig köszönöm, hogy elolvastad, és örülök, hogy teszik.

MDA
géza
...
g�za, 2016. September 19.
Gyakran ide fogok nézni.

Szólj hozzá Te is!
Kérjük, hogy jelentkezz be, ha hozzá kívánsz szólni. Ha még nincs fiókod, akkor regisztrálj!

busy