Saját észlelési tapasztalataim megosztása

Szerző: Mádai Attila

Mádai Attila

Még sohasem írtam blog-ot, de első nélkül nincs második; valahol tehát el kell kezdeni.

Főleg azért szántam rá magam erre, mert eddigi, több mint 40 évnyi (néhány rövidebb megszakítással tarkított) "csillagászkodásom" során több olyan észlelési tapasztalatra tettem szert, ami talán hasznos lehet mások számára is. Ezeket próbálom tehát itt - mindenféle sorrendiség nélkül - közreadni, folyamatosan, ahogy időm engedi.

 

1. Csillagvizsgáló épület

 

Volt szerencsém a kertünk végében kb. 7-8 évvel ezelőtt egy csillagdát építeni, amivel gyerekkori álmom valósult meg. Elsőként talán erről néhány gondolat alább.

Ha valaki fix felállítású távcsövet szeretne, és azt zárt térbe (értsd: csillagda) szeretné helyezni, az briliáns gondolat (feltéve persze, hogy megteheti, mert nem panelban lakik)! Az így épített távcső szinte azonnal használatra fogható, s rengeteg hulladék-idő megspórolható; végeredményben sokkal-sokkal több időm van nekem is észlelni, még ha későn is érek haza. Maximális pontossággal pólusra állítható a mechanika (amit évente egy-két alkalommal ellenőrzök), így - mivel TDM-et használok - elég csak bekapcsolni a cuccot, "rágotozni" az objektumra, s már exponálhatok is.

Mivel a csillagdám tetején kupola és tolótető is van (azaz két műszertér van, köztük az észlelőhelységgel), így saját tapasztalatból mondhatom, hogy mindkettő kiváló, de nagyon más...

A tolótető vizuális munkához kiváló. Belátható a teljes ég, könnyű az átállás egyik objektumról a másikra, és megvan az a feeling-je, hogy "az ég alatt vagyok". Esetleges érdekesebb tranziens jelenségeket is (pl. meteorok, Iridium-fler, ISS átvonulás) könnyebben észrevesz az ember. Ugyanakkor az utcai lámpák is könnyebben bevilágítanak, és legkisebb szél is berázza a távcsövet, simán befúj a nyitott tetőn (és a szúnyogok is hamarabb megtalálnak...). RÁZKÓDÁSMENTES TÁVCSŐ NINCS. A kérdés csak az, hogy mennyire remeg, ha bármi is meglöki, és mennyi idő alatt csillapodik le. A tolótető tehát fotózásra csak szélcsendben alkalmas, ugyanakkor viszonylag könnyen megvalósítható.

A kupola egy másik világ. Kint orkán tombol, de én simán exponálok odabenn a töksötétben. Áll a távcső a célobjektumon, mint a cövek. Komolyabb fotografikus munkához csakis a kupola való. A lencse is kevésbé párásodik az őszi éjszakák alatt, illetve kevésbé fagy rá a pára télen (bár van optika-fűtésem is). Mindazonáltal - szerintem - a kupola sem elérhetetlen dolog. Lehet ugyan többmilliós áron szép, új, csili-vili motoros, ASCOM-os kupolát is venni, de megoldható a dolog sokkal olcsóbban, egyszerűbben is. Én sem "katalógus-kupolát" vásároltam (nem vagyok milliomos...); saját terveim alapján KPE lapokból hegesztették össze, relatíve humánus áron.

Nemsokára jövök egy másik témával.

Addig is üdv, MDA

 

2. Objektumok beazonosítása a fényképeken

A közelmúltban nagyon megszívattam magam...

Azt hittem, valami új dolgot fedeztem fel, mert mindegyik képemen rajta volt egy bizonyos (csillagszerű) objektum, de sem a SkyTools adatbázisában, sem a DSS képen nem találtam ott semmit. Ráadásul az egyik napon rajta volt, de egy másik napon (amikor kontroll képet készítettem az égterületről) már nálam sem volt sehol... Ki is mértem a pontos pozícióját (nem mozgott) és fényességét (15m körüli). Azt hittem, hogy egy jóval 20m alatti csillag gamma burst-jét kaptam el.

Azután alaposabban megnéztem a képeimet, sőt a FITS header-eket is, és ekkor derült ki a primitívségem... Ugyanis a képek egy részét az éjszakai fotometrálási észlelési sorozatom után készítettem az adott égterületről, egy másik részét pedig "égbóklászás" közben. E miatt az előbbi esetekben fotometriai V szűrő volt a CCD előtt, az utóbbi esetekben pedig semmi.

A csillag - merthogy "csak egy sima csillagról van szó" (sajnos...) - annyira vörösben sugároz, hogy a V-szűrő tartományában 18-19m alatti fényességű (nekem ennyi a fotografikus HMG-m a 160mm-es APO-mal), tehát tökre nem látszik ott semmi, viszont a szűrő nélküli felvételeken 15-16m körül ragyog (ezek után vörösben is rámértem, hol szintén ott figyelt; azaz gyakorlatilag az összes általam érzékelhető fotonja a vörös tartományban jön be - a V-szűrő blokkolja a fényét). Viszont az én mono kamerám képén nyilván nem láthattam a színét.

Az viszont elgondolkodtató, hogy a SkyTools katalógusában nincs benne, és a VIZIER-en sem találtam meg (bár lehet, hogy csak én vagyok láma...). Egyedül a DSS vörös szűrős képén találtam meg ezt a - valószínűleg - vörös óriást, vagy barna törpét.

Csak ha valaki szintén rá akarna pillantani (illetve exponálni...), pozíciója és fényessége (szűrő nélkül):

RA: 17 45 31.6; D: -29 00 59.2; 15.30mag

 

MDA

Trackback(0)
Hozzászólások (3)Add Comment
Török Béla
...
T�r�k B�la, 2016. August 02.
Köszönet az írásért. Van tehetséged az íráshoz, meg egyébhez is biztos. smilies/smiley.gif
Mádai Attila
...
M�dai Attila, 2016. September 08.
Én pedig köszönöm, hogy elolvastad, és örülök, hogy teszik.

MDA
géza
...
g�za, 2016. September 19.
Gyakran ide fogok nézni.

Szólj hozzá Te is!
Kérjük, hogy jelentkezz be, ha hozzá kívánsz szólni. Ha még nincs fiókod, akkor regisztrálj!

busy