A távcsövek teljesítményéről

Szerző: Kurucz János

Címkék: Nincs címke megadva 

Kurucz János

A távcsövek teljesítményéről

Ma már rengeteg fajta távcső beszerezhető nagyon sok gyártó kínálatából. Ezek minősége erősen változó, rendszerint szoros összefüggésben van az árral, de törvényszerűnek azért ezt nem lehet tekinteni. Tény, hogy az egyenletesen jó minőségű objektív gyártása nem lehetséges sorozatgyártással, csak egy egészen tág két szélső érték között, amely a tökéleteshez közeli és az alig használható között példányonként változik. A többnyire távolkeleti gyárak valószínűleg a sok legyártott optikákból utólag kiválogatott legjobbakat tovább értékesítik nevesebb gyártóknak, vagy esetleg emelt áron a kiskereskedelembe. Itt szögezem le, hogy ezzel nem távolkeleti céltáblákat szándékozom teremteni, ugyanis egyes neves gyártók termékei sincsenek köszönő viszonyban sem a beígérttel.

Sajnos a diffrakció határoltságot közelítő optika sokszor már „prémium„ jelzőt kap, és úgy kerül tömegével a megfigyelők birtokába. Ebből persze az következtetés ver gyökeret, hogy ilyen a valódi prémium minőség. A bejegyzésben tudatosan nem teszek különbséget távcsőfajták között. Bár e különbségek vitathatatlanul fennállnak, két egyforma objektívméret között a legnagyobb különbséget leginkább a minőségi eltérés okozza.

A diffrakció határoltság igencsak elterjedt fogalom. Bármilyen egzotikusnak tűnő megfogalmazás is, nem nehezen érthető jelentést takar: A távcsőnek ezt a minőségi határt kell elérnie, hogy az átmérőjétől elvárható teljesítményt nyújtani tudja, amennyiben egyéb körülmények jelentősen nem zavarják a működést. Ha az objektív ezt a minőségi szintet nem éri el, úgy nem lesz teljes értékű a leképzése. Ettől persze még sokmindenre használható lehet, de nagy felbontású, alacsony kontrasztú bolygómegfigyelésre, szoros kettőscsillagokra, vagy akár a Hold nagyon részletes vizsgálatára korlátozottan alkalmas lesz.

A diffrakció határoltság fizikai alapokon

Az ideális pont fényforrásról az optikai tengelyen kialakuló kép egy apró korong lesz, amit Airy korongnak nevezünk. Ennek területén az összes begyűjtött fény 84 százaléka összpontosulhat ideális esetben. A diffrakció határolt optika az elérhető maximum 80 százalékát juttatja az Airy-korongba, tehát az összes fény 8,4x8=67,2 százaléka alkot képet, a többi fény szétszóródik, a korong körüli, úgynevezett diffrakciós gyűrűkbe jut, amely a képre homogén fényfátyolként rakódva csökkenti annak kontrasztját. A lencsés távcsöveknél a diffrakció határolt jelző tehát egyértelműen tájékoztat arról, hogy az optika teljes értékűen tud dolgozni. Az akromátok esetén F/10-nél nagyobb nyílásviszony esetén sajnos elvileg sem lehet a teljes spektrumban diffrakció határolt objektívet készíteni, így ezek többnyire eleve nem jól használhatók nagy nagyításra, ámbár a nagyon modern anyagokból készült példányok F/8 körül még elég tisztességes univerzális műszerek lehetnek. Az APO objektívek aknázzák ki teljesen a lencsékből elérhető maximumot. Ezek közül a nagyobbak is, F/6 környéki nyílásviszonnyal még a színkép szélei felé is többnyire diffrakció határoltak. Tükrös távcsöveknél a helyzet bonyolultabb. Mivel többnyire központi kitakarásuk van, ez eleve kontrasztcsökkenéssel jár. Egy éppen diffrakció határolt tükör a kitakarás képrontó hatásával együtt már közel sem lesz az. Ez sajnos fizikai tény, ámbár az okulárba pillantva a rossz optikai felület sokkal zavaróbb, mint a kitakarás egyébként hasonló, mégsem olyan súlyú hatása, főleg ha az nem sokkal haladja meg a 20 százalékot. Egy főtükörnek tehát meg kell haladnia a diffrakció határolt szintet, mégpedig minél nagyobb mértékben, hogy az egész rendszer jó teljesítményt nyújtson.

Mit kell körülbelül nyújtania egy adott átmérőnek?

A távcső tesztelése az ég alatt a legkönnyebb, de ki kell várni egy jó légköri nyugodtságot hozzá. A bolygók nagyon jó tesztobjektumok, de biztos ítéletet csak az tud alkotni, aki legalább néhányszor már látta az adott bolygót tökéleteshez közeli optikával, valamint aki a bolygók sokszor rövid időskálán lezajló szín és intenzitásbéli változásait is megszokta, és ezzel számolni tud a teszt során.

Sokkal egyértelműbb eredményt kaphatunk kettőscsillagokkal. Ezek közül is a 2-3m eltérésű párok a perdöntők igazán. Sokan tesztelnek egyenlő kettősökkel, a gyakorlott szem ezeken is minden tanulságot le tud vonni, de sajnos az egyenlő kettősök felbonthatóságát félig elmondott legendák is övezik. Az egyik ilyen, hogy a rosszabb optika könnyebben bontja fel őket, mint a jobb, mert az Airy korongok a kiszórt fény miatt kisebbek, így könnyebben szétválnak. Ez 100-ból egy esetben talán igaz, ha pl. szürkületben próbálunk kettőst bontani, ugyanis ekkor a kiszórt fény egy része még eltűnik az égi háttérfényben, de a központi korong már erősen világít. Ezért hallhatunk olyan vélekedéseket, hogy „szürkületben jobb a felbontás”. Valóban, nem túl jó optikával jobb is lehet. Más lesz a helyzet a sötétség teljes beálltával. De minden legendát félretéve inkább válasszunk többnyire egyenlőtlen kettősöket.

10 cm-es távcsövek egyik legjobb választás a Delta Cyg kettős. Csaknem 3m eltéréssel, 2,5” szeparációval nyaranta a zenitben tündököl, könnyen megtalálható helyen. Nem is kell teljes nyugodtság, hogy megláthassuk a főcsillag fényözöne mellett szerényen pislákoló kísérőt, amihez 100x környéki nagyítás ajánlott legalább. Amennyiben ez sikerül, a távcső biztosan jó, és az átmérőjétől várható felbontással tud dolgozni.

20 cm-es távcsövek hasonló tesztalanya az Éta Gem. A fényességbeli eltérés hasonló, de a szeparáció mindössze 1,5” körüli. 150x környéki nagyításon jó nyugodtságnál jelentéktelen pontként egyértelműen látszik a kísérő, amelyet először észlelve inkább azért nehezebb észrevenni, mert a főcsillag erős fénye önkéntelenül magára vonzza a figyelmet.

25 cm-es távcsövek számára kiválaszthatjuk a legkeményebb próbát, amit csak az égen találunk. Az Alfa Cma, önálló nevén Szíriusz, az egész égbolt legfényesebb csillaga. Kísérője napjainkban 10” körüli szeparációjú, azonban a fényességbéli különbség 10m körül van, vagyis a főcsillag nagyjából tízezerszer erősebben világít, mint a kísérője. A kettős jelenlegi szeparációjával, kitűnő 20 cm-es távcsővel is esetleg elérhető, de vegyük tekintetbe, hogy a hazai, legtöbbször esetleg közepes megfigyelési kondíciók azzal is súlyosbodnak, hogy a csillag sohasem emelkedik túl magasan a horizont fölé. Legnagyobb eséllyel kora tavasszal eredhetünk a kísérő nyomába, mert ekkor még elég magasan jár, és a jó légköri nyugodtságra is ekkor van legnagyobb esély. Amennyiben távcsövünkkel a látómező közepén a Szíriusz B-t sikerült megpillantani, úgy fölösleges további próbák alá vetni, nincs más dolgunk, mint megbecsülni azt. Természetesen választhatunk másik, könnyebben elérhető egyenlőtlen kettőst is, főleg a zenit környéki célpontok érdekesek a teszteléskor, mert ezek láthatóságát nem rontja annyira a légköri nyugtalanság.

Egyenlő kettősöket vizsgálva is az esztétikán túl azért sok megállapítás tehető, kis gyakorlattal pedig ugyanúgy megítélhetők az optika tulajdonságai.

5cm-es távcsővel érdemes megcélozni a közismert Epszilon Lyra csillagpárt. Ezt teljes sötétségben is bontania kell a műszernek. Nem túl könnyű, de nem is veszélyesen nehéz, szép látvány.

Az egyenlő kettősökre nyugodtan használhatjuk a 120/objektív átmérő (mm) képletet, vagyis az így kapott eredményt a távcsőnek mindenképpen réssel kell bontania. Ennek megfelelően 10 cm-es távcsőre 1,2”, 20cm-re már 0,6” és 25 cm-re 0,5” adódik.

Ha megfigyeljük, az ajánlott egyenlőtlen kettősök szeparációi a föntebbi képletből számíthatónál nagyjából kétszer nagyobbak. (A Szíriusz extrém próbára teszi az optikát, ott sokkal nagyobb a szeparáció.) Ez azért van így, mert a felbonthatóság a fényesség-különbségektől is függ, és ezek a jó-kitűnő optikákhoz rendelhető, nagyjából 3m eltéréshez tartozó tapasztalati értékek. A föntebbi kb. kétszeres távolságú, nagyon egyenlőtlen, vagy éppen a képletnek megfelelően egyenlő párok közül ki-ki kedvére válogathat a katalógusokból.

Sok időt töltöttem a Holdfelszín és bolygók felbonthatóságának vizsgálatával, amit tulajdonképpen ma is folytatok. A Hold csak elég nagy tapasztalattal ad meg bízható felvilágosítást az optikáról, mert kontrasztjai többnyire erősek, úgyhogy a térképeken szabályosan csemegézni kell igazán nehéz célpontok után. A Bolygók keményebb diók, de szintén csak tapasztalattal segítenek.

10 cm-es távcsőnek meg kell mutatnia az Armstrong krátert a Nyugalom Tengerén, még néhány nappal a terminátor elhaladása után is, ahogy egyértelműen látszódnia kell a Rima Hadley-nek is az Apenninek hegyvonulatában, legalább amíg abban árnyék húzódik.

A Szaturnuszon könnyen megmutatkozik a Cassini-rés, ahogy a folyton változó intenzitású poláris területek is, jól elkülönülve az egyenlítői területtől. A bolygó sávos szerkezete jól látható, és különlegesen nyugodt levegőnél inhomogenitások is tarkíthatják korongot. A gyűrű és a bolygó árnyékának néha furcsa alakja is egyértelműen kivehető.

15 cm-es távcsőnek kitűnő légkörnél már az Aldrin krátert is mutatnia kell, a Plato talaján pedig magas napállásnál is legalább megsejtetni a legnagyobb 1-2 krátert. Rima Hadley akkor is látható, ha nem minden része árnyékos. A nagy Rükl térképen jelöltnél néha több részlet jön elő. A Rima Marius hajszálvékony kanyargós csík.

A Szaturnusz apróbb felhőstruktúráinak alakja is sejthető, a Jupiter Nagy vörös foltja nem egyöntetű megjelenésű, legalább a középső rész intenzitásbéli különbségeket mutat. Nagyobb hidak és kivetülések, oválok látszanak, különösen az egyenlítő környékén, de föntebb is csak ritkán egyöntetű. A Holdak jól érzékelhető korong alakot mutatnak.

20 cm-es távcső a Plato talaján legalább 4-5 krátert mutat, amelyek közül kettő-három esetén a kráter gyűrűs mivolta is felismerhető. A Mons Hadley Delta hegy lábánál a rianás mellett a kicsiny kráter élesen látszik, még magasabb napállásnál is. Az Aristarchus fennsík szomszédságában a Rima Mariusnak egyértelmű, gyönyörűen kanyargó, világos árokként, végig látszódnia kell.

A Jupiter holdjai apró korongok, nyugodt levegőnél a Ganymedesen egyértelmű részletek látszanak, amelyek legnagyobb tömbjei azonosíthatók. A bolygó felhőzete a magasabb szélességeken is nagyon mozgalmas, és sohasem egyöntetű. Az Uránuszon többnyire fehéres felhőképződmények tárulnak fel, de a bolygó halványsága miatt elég nehezen láthatók. A felhőképződmények jelenléte nagyon esetleges, emiatt megpillantásuk perdöntő, de ha nem észlelhetők, akkor az esetleges hiányukra is gondolnunk kell . A Szaturnusz gyűrűjében legalább sejthető az Encke-rés.

25 cm-es távcsővel a Rima Hadley peremére települt kis kráternek is látszódnia kell, ahogy vele átellenben a Mons Hadley Delta lejtőjére települt kráter alakjának is, amelyet különben hajdan az űrhajósok a helyszínen is megvizsgáltak. (A Holdon általam eddig elért abszolút alsó felbontási határ 500 méter volt. (249/5000 Cassegrain) A felszíni alakzatokat az LRO felvételeiből azonosítottam, és az ott közölt lépték alapján határoztam meg méretüket.)

Legalább a Ganymedesen térképről egyértelműen azonosítható részletek látszanak, pl. a Vinjupos szimulációi alapján, és árnyalati eltérések is felbukkannak. a Nagy Vörös Folt örvénylő belső struktúrája is feltárul. A bolygó tele van inhomogenitásokkal, beleértve a poláris vidékeket is. Alkalmasint hidak, kivetülések tucatjai jelennek meg, a Holdak többnyire a bolygókorong előtt is láthatók. A Szaturnusz gyűrűjében az Encke rés gyönyörűen látszik, a gyűrű teljes szélességében "hanglemezes" megjelenésű.

Ezen megfigyeléseket

100/1000-es Pegazus akromáttal, valamint 100/635-ös GPU APO val, 150/1800-as Dall-Kirkham Távcsővel, 195/1300-as Newtonnal, Valamint 249/5000-es Cassegrain távcsövekkel tettem.

Az eddig megfigyelteket nem örök érvényű szabályként fogadom el, hanem teljesítmény minimumként egy jó távcső adott átmérője esetén. A bolygók és a Hold megfigyelése során esetleg ennél részletesebb megfigyelések is születhetnek.

Amennyiben kétségek merülnek fel, az MCSE észlelésfeltöltőjén néhány fotó a föntebbi objektumok egy részéről elérhető. Sajnos nem mindegyik megfigyelt objektumot sikerült eddig fényképpel is dokumentálni.

 

Trackback(0)
Hozzászólások (0)Add Comment

Szólj hozzá Te is!
Kérjük, hogy jelentkezz be, ha hozzá kívánsz szólni. Ha még nincs fiókod, akkor regisztrálj!

busy