Emlékezz rám    Facebook login
Jelszóemlékeztető | Felh. név emlékeztető | Regisztráció

Csillagváros blogtér

A legfrissebb posztok a Magyar Csillagászati Egyesület tagjaitól
Tags >>

Rég nem írtam ide.

 

Ennek oka abban keresendő, hogy szegedi munkahelyem, életem egycsapásra összeomlott, el kellett jönnöm onnan, jelenleg Budapesten próbálok szerencsét.


Hosszú idő után most újra elkezdtem a Messier rajzok kidolgozását. Ja, hogy nem szóltam, hogy vége? Már elég rég. December 12-én készült az utolsó rajz.

Aztán a sarokba, polcra kerültek az észlelőnaplók. Pihentek. Mert nem volt energiám nekifogni.

4-5 fokos LM-k, 2-3 órás észlelések lenyűgöző eredményei. Most ismét papírra kéne vetni őket, de nincs türelmem.


Egy újabb érdekes éjszakét tudhatok magam mögött.  2010. május 14-én, pénteken szép derült idő uralkodott az országban, melyet néha felhősödés zavart meg. Később elvonultak a felhők és csodálatos derült ég maradt, ám délről látszott a közelítő felhőzet. Ennek ellenére, bízva a szerencsében, elindultam a csillagvizsgálóba, mert ha ezt az éjszakát nem próbálom meg kihasználni, akkor lehet, hogy csak a Hold elvonulta után mélyegezhetek ismét, és talán egyes célpontokat csak rosszabb körülmények között láthatok. Így nekiindultam, és nyolc körül ki is értem a csillagdába. Felállítottam a műszert (egy H-EQ5-ös mechanikán kissé furán hatott az alig 8 cm-es távcső), majd lassan nekiálltam a megfigyelésnek. Az átlátszóság szegedi viszonylatban soha nem látott mértéket öltött, még északnyugat felé, a város és a Dóm fényburájában is szokatlanul sok csillag látszott, és az ég határozottan sokkal sötétebb volt, mint máskor. Ez ám a jó hír, mert akkor a betervezett Messiereket (M81-82, 51,63,106,109,108,97, stb.) végre megint kissé jobb égen vehetem szemügyre. Beállítottam a szürkületben az M81-et és meglepődtem. Rengeteg fényes csillag közt jól látszott a galaxis és társa is. Úgy döntöttem, a dóm fénye miatt nem itt készítem el a rajzot, hisz a galaxispár cirkumpoláris, tehát az elkövetkező hónapokban is jó helyzetben lesz még. De azért a csillagos háttér rajzolásának nekiálltam, hogy így időt nyerjek. Lassan felkerültek a pöttyök a lapra, és ekkor átálltam az M82-re. Ott is nekiláttam a háttérnek, de hamarosan azt vettem észre a szemem sarkából, hogy megindultak a felhők. Nagy, gyors tömbök voltak, világítottak a fényszennyezésben. Ez azt mutatta, hogy a szegeden jól ismert lokális felhőképződéssel állunk szemben. Ez a fajta felhő itt alakul ki a város felett, és általában 1-2 óra alatt megszűnik. Ezért úgy döntöttem, kockáztatok, és várok egy órát. Bevonultam a lenti észlelőhelyiségbe olvasni, stílszerűen Mallas-Kreimer Messier Albumát vettem elő. Aztán egy jó fél óra múlva kinéztem, mi a helyzet, és nagy megelégedésemre a felhőzet gyorsan feloszlott. Így tulajdonképp a szürkület végére kiderült! Kezdődhetett a megfigyelés!

Az M82-t nem folytattam, hiszen erre lesz lehetőségem máskor is. Inkább az M63-at vettem célba. Ez a galaxis szenzációsan fényes, ovális foltként látszott a látómezőben. Mivel karjai szorosan fel vannak tekeredve, nem láttam egyebet a mag körül egy kissé inhomogén halónál. A mag viszont egy elliptikus belső területben excentrikusan helyezkedett el.  Különösen érdekes volt, hogy a mag déli oldala sokkal élesebben vált el a halotól, mintha egy porosabb régió lenne ott. Ami nagyon különös élmény volt, hogy sokáig nézve EL-sal a LM-ben rengeteg halvány, 13-14m körüli csillag jelent meg a látáshatáron, melyek közül néhányat sikerült pozíció szerint is berajzolni.  A következő célpont az M109 az UMa-ban. A Gamma UMa melletti 10m-s csillagváros nem kényeztetett el, határozottan nehéz volt, az ovális haloban csupán egy kerek magterület látszott. Sokkalta megnyerőbb volt az M106, amelyet még egy évtizeddel ezelőtt 10 cm-es reflektorral rajzoltam le. Akkor a spirális szerkezet egész könnyen követhető volt. A 8 cm-es távcső most is megbirkózik a fényes, 8m körüli hatalmas csillagvárossal, a fényes belső terület körül hosszú, bajusz-szerű fényfonalakat mutat, melyek a galaxis külső karjai.  A belső karok közül a keleti remekül látszik. Érdekessége, hogy csillagkörnyezete szokatlanul sűrű.

Az M108 sokkal sejtelmesebb látnivaló, de mivel jó magasan látszik, nem okoz gondot. Könnyebb látvány, mint az M109, amit személy szerint a legnehezebb Messier-objektumok egyikének tartok. Az M108 a hozzá kissé hasonló M98-nál is kissé fényesebbnek érződik. Egy csillagszerű központ uralja, mely azonban nem a valódi mag, hanem egy előtércsillag. A valódi mag tőle keletre lenne, de nem látszik, csak egy sűrűsödés. A galaxis legfényesebb területe mégsem ez, hanem a nyugati rész csomósodása, amely fotókon is kitűnően látható. A halo hosszan elnyúlik mindkét irányba.


A tavasz sajnos nem egészen úgy alakult, ahogyan szerettem volna. Nem csak a csillagászatban, az élet más területén is, de ez nem tartozik a tárgyhoz. A lényeg, hogy a télen egyetlen valamirevaló észlelést nem tudtam csinálni, és csak Kréta szigetén tett expedíciónk srán láttunk 7 gyönyörű, derült eget. Ott azonban nem folytattam a Messier Projektet, mert nagyobbik, 13 cm-es távcsövemet vittem az útra, és a célpontok is a déli égbolt látványosabb objektumai voltak (jellemzően -40 fok alatt).

Hazaérkezésünk után egy héttel kezdtem el azon morfondírozni, hogy jó lenne már észlelni újra. Április 17-én a Csillagdából sorra vettem a Virgo halmaz elliptikus Messierjeit, melyekben részleteket hiába keresnénk, de a látómezőrajzok jól sikerültek, legtöbbjükön nem is egy galaxis látható.

Egyik április végi estén, 29-én sikerült igazi jó átlátszóságot kifogni, és így hirtelen felindulásból nekiestem a november 19-én elkezdett és ködképződés miatt félbehagyott M38 rajzomnak. A halmaz 25 fok magasan is hozta a formáját, és sikerült befejeznem a rajzot, így erre se kell várni augusztusban, hogy felkeljen hajnalban.


Itt van egy kis nézgetni való...

(80/600 L, idény nyáron, zenittükörrel)

M 9 GH


Sziasztok!

 

Ízelítő a Messier rajzok közül.


Tegnap és ma végre nekiduráltam magam és kidolgoztam a Messier Projekt eddig elkészült rajzainak kb. 80%-át. Ha lesz még energiám, akkor befejezem még ma, és a jövő héten beszkennelem, majd felteszem az albumomba.

 

A borult időjárás miatt egy hete nem tudok észlelni, s csillagokat is ritkán láttam. Viszont a front megérkezte előtt, egy hete vasárnap este éjfélig tudtam még észlelni, a Cassiopeia NY-ait és DF-eit rajzoltam 22 T-vel.


Már előre sajnáltam a szombat éjszakát, mivel baráti összejövetel és sörözés miatt nem mehetek ki észlelni.

De aztán a sörözés végeztével, enyhén kótyagos fejjel fél egykor kivittem a binoklit, hogy megnézzek néhány változót. Az este már látszott, hogy remek az átlátszóság, de ami elém tárult, álmodni se mertem volna. A z egyik legjobb szegedi ég fogadott! Nincs mese, itt észlelni kell! Kicipeltem 220/1200-as Dobsonom, mivel a Cet fejében szerettem volna megnézni két galaxist. Az első az igen nehéz lapjáról látszó spirál, az NGC 1073 - némi távcsőtologatás az erkélyobszervatóriumban, hogy rálássak, és ott is van a LM-ben! 38x-sal már látszik, sőt, elég kontrasztos. 80x-sal viszont érezhetően szétesik már a kép, mégis ezzel rajzoltam le.

Mikor végeztem, az NGC 1055-re állítottam a műszert, mely nagyon közel fekszik ehhez és az M 77-hez is. Sajnos az észlelési ablak bezárult, már belelóg a panel fala a LM-be.


Majdnem úgy lett, hogy nem mentünk ki. A reggeli sms-váltás után folytatódott a fátylasodás tegnap, és amikor délutáni, "észlelésre felkészítő" szendergésemből felriadtam, a Napot szutykos, fátylas égen láttam lemenni... Elbizonytalanodva majdnem lemondtam az észlelést, de aztán úgy döntöttünk, hogy ha már ma van Kutatók Éjszakája, mi is kutassunk egy kicsit... :) Az utolsó műholdkép szerint azonban a fátyolfelhők elmenni látszottak, Kesckeméttől északra mindenütt jó volt az átlátszóság, és a sáv széle közeledett. Jó előjelek!

Kiérve lassan, de biztosan javult a helyzet. A helyszín már bejáratott, szőregi körtöltés-szakaszunk, tökéletes körpanorámával. A Cas alatti, északi terület csodásan tele volt hintve csilagokkal, és a derülés közeledett, minden percben egyre hátrébb szorítva a felhőket. Alul, 5 foknál is alacsonyabban biztatóan hunyorgott a Capella. Sajnos az erős szél nagyon kellemetlen volt, szerencsére éjféltájban enyhült kissé.

Kezdetnek megnéztem bő harminc változót. Legérdekesebb a Z UMa irdatlan gyors féyesedése volt, és az AC Her cseppnyi lezuttyanása, ami közeledő minimumát vetíti előre. A SS Cyg kitörésben, fényes.


MCSE-tagság

Ne felejtsd el megújítani MCSE- tagságodat! Ha még nem vagy tag, fontold meg a belépést, érdemes!

Friss fórum témák

Online felhasználók

  • Teichner Szilárd
  • Tuza Ferenc
  • Borhy József
  • Papp Árpád
  • Pásztor Zoltán

Blog címkék