Már előre sajnáltam a szombat éjszakát, mivel baráti összejövetel és sörözés miatt nem mehetek ki észlelni.

De aztán a sörözés végeztével, enyhén kótyagos fejjel fél egykor kivittem a binoklit, hogy megnézzek néhány változót. Az este már látszott, hogy remek az átlátszóság, de ami elém tárult, álmodni se mertem volna. A z egyik legjobb szegedi ég fogadott! Nincs mese, itt észlelni kell! Kicipeltem 220/1200-as Dobsonom, mivel a Cet fejében szerettem volna megnézni két galaxist. Az első az igen nehéz lapjáról látszó spirál, az NGC 1073 - némi távcsőtologatás az erkélyobszervatóriumban, hogy rálássak, és ott is van a LM-ben! 38x-sal már látszik, sőt, elég kontrasztos. 80x-sal viszont érezhetően szétesik már a kép, mégis ezzel rajzoltam le.

Mikor végeztem, az NGC 1055-re állítottam a műszert, mely nagyon közel fekszik ehhez és az M 77-hez is. Sajnos az észlelési ablak bezárult, már belelóg a panel fala a LM-be.

Ezt követően jó fél órán keresztül változóztam, kb. 15 becslést produkálva. Egyre magasabbra emelkedett az Auriga és az Orion. Még szerencse, hogy napközben utánanéztem néhány kevésbbé ismert égitestnek, így nem a szokott célpontokkal folytattam az észlelést. A Capella mellett található NGC 1883 halvány és apró,  de a  Berkeley 18 méretes, alacsony felületi fényességű, villódzó tagokat tartalmazó égitest (a csillagok csak előtérobjektumok - a halmaz gazdag, 20'-es és legfényesebb tagjai 16 magnitúdósak!). A Berkeley 18 15x70-es binoklival is látszott, kicsit még jobban is, mint a 22 T-vel.

A Betelgeuse mellett csücsülő Berkeley 22 sokkal kisebb és halványabb, nem tudtam megpillantani.

De aztán az NGC 1893 ködbe burkolózó alakját annál inkább! Az IC 410 jelű ködösség az Auriga legfényesebb diffúz köde. 38x-sal OIII szűrővel rendkívül fényes, elképesztően részletgazdag! 40 perces rajzolás alatt fél fokos felületén rengeteg szálat, csomót sikerült azonosítani. A köd érdekessége, hogy hurokerűen egy sötét csmót zár körül, jól láthatóan egy sötét molekulafelhőt!

Ezzel vége felé közeledett a hajnali túra. Az Orion-köd 15x70-essel fantasztikus. A távcsővel, 80x-sal nem lehet betelni a részletekkel, a köd színes, milliónyi rajzolhatatlan részlet...

Az igazi érdekesség az NGC 1981 NYperemén tartózkodó 217P/LINEAR üstökös. Sajnos nagyon közel van egy fényes csillaghoz, így a paraméterbecslést el lehet felejteni, és a csóva sem látszik.

Ezen a hajnalon egyetlen Messier-objektumot sem örökítettem meg, de annyira emlékezetes volt számomra, hogy itt a helye, az észlelőblogban.

Snt