Néhány saját tapasztalatot szeretnék megosztani a távcsövekkel és vásárlásukkal kapcsolatban. Csak szubjektív véleményt tudok megfogalmazni és ezért a tévedés jogát fenntartom. Reménykedem abban, hogy ezekkel a gondolatokkal segíteni tudom a távcsővásárlás előtt álló kezdő amatőrcsillagászokat. Konkrét távcsőfajtákat, gyártókat viszont nem fogok ajánlani.

Először is, tudni kell, hogy minden távcsőnek megvan a maga ege. Értem ez alatt, hogy minden távcsővel lehet minőségi munkát végezni, mérettől függetlenül is. Nem csak a méret a lényeg. Tavaly egy 6 centis refraktorral, kis nagyítással szemléltem az M34 nyílthalmazt a Perseusban. Megkapó látvány volt az ezüstös derengés a látómezőben, amely a látómező  kevesebb, mint harmadát foglalta el. A nyílthalmaz a felbonthatóság határán volt 12x nagyítással. Talán az egyik legszebb objektum volt ezzel a távcsővel. Később megnéztem egy 10 centis távcsővel is. Ez a távcső már felbontotta a halmazt és már közel sem volt olyan szép, mint a kisebbik távcsőben. Egy teljesen átlagos nyílthalmaz képe rajzolódott ki előttem. Itt szó szerint érvényesült a kevesebb a több elve. Általában elmondható, hogy a kisebb átmérőhöz rövidebb fókusz jár együtt, kivéve a hosszú fókuszú akromátokat. :). A rövid fókusz miatt viszont az égboltból nagyobb darabot lát. Így olyan gázködöket lehet megfigyelni, amilyeneket egy jó nagy fénygyűjtő vödörrel esély sincsen megpillantani. Viszont egy kis átmérőjű műszerrel kevesebb mélyég objektumot látunk, mint egy naggyal. A bolygók sem fognak sok részletet megmutatni magukból, míg egy jó nagy távcsővel vizuálisan is annyi részletet látunk, hogy még látni is elég ezeket, nem csak lerajzolni.

Egy távcsőnél a legfontosabb paraméter az optikai minősége. De hogyan is állapítsuk meg egy távcsőről, hogy a benne található optikai elemek megfelelő minőségűek-e? Kettőscsillagok felbonthatósága? Bolygók felszíni alakzatainak vizsgálata? Csillagteszt? Ezeket egy kezdő nem biztos, hogy megfelelően fogja értékelni. Ahhoz, hogy egy távcső optikai minőségéről tudjunk mondani valamit, ahhoz nagyon sok éjszakát a távcső mellett kell tölteni. Sok távcsőbe kell belenézni és rengeteg tapasztalatot kell gyűjteni. Ha a távcsőforgalmazó a távcsövéhez interferogramos jegyzőkönyvet is mellékel, akkor talán megnyugodhatunk, hogy a távcsövünk biztosan nem lesz rossz. Ha még nincs kellő tapasztalatunk és mégis távcsövet akarunk venni, kérjünk meg egy sokat tapasztalt amatőrt, hogy segítsen a vásárlásnál. Ne a reklámoknak és annak higgyünk, hogy ki mit mondott, hanem a szemünknek.

A mechanika kérdésében csakúgy, mint az optikai minőségben, ne kössünk túl sok kompromisszumot. Ha mélyeget akarunk egy kisebb távcsővel észlelni, akkor egy jobb fotóállvány vagy azimutális szerelés is megfelel, de ha bolygókat akarunk megfigyelni vagy le akarjuk rajzolni azokat a mélyegeket,  akkor egy ekvatoriális mechanika kell nekünk. A tengelyeket motorokkal lehet bővíteni, így nem kell nagy nagyításnál fél percenként arrább lökdösni a mechanikát, hogy kövessük a kiszemelt égitestet. A mechanikát úgy válasszuk meg, hogy a távcsövünk súlya a teherbírásának fele, kétharmada legyen, különben már a legkisebb fuvallattól vagy akár fókuszálástól is rezgésbe jöhet. Inkább egy túlméretezett, robusztus mechanika, mint egy alulméretezett piszkavas, amelyik már attól inog, ha rátesszük a távcsövünket. Egy sikeres alternatíva lehet a  hatalmas fénygyűjtő felülettel megáldott tükröket Dobson-szerelésbe beépíteni. Ez házilagosan is megvalósítható, sőt a házilagos elkészítés teret enged a művészi hajlam kielégítéséhez is. Rendkívüli szépségű remekművekkel lehet így összefutni csillagászati táborokban. Példaként lehet megemlíteni Lovró Ferenc egyedi műszerét, aminek csodájára jártak a 2011-es MTT-n.

Ha netán teszkógazdaságos távcsövet vettünk a Tesco-ban, akkor kaphatunk egy pár AH, HR stb. kódú okulárt, amit egy széles mozdulattal dobjuk a legközelebbi kukába. Ezek azok, amik semmire sem jók. Ha viszont valamelyik távcsőforgalmazónál veszünk távcsövet, akkor olyan okulárokat kaphatunk a kukker mellé, amelyekkel már lehet minőségi munkát végezni. Az okulárkészletünket érdemes a későbbiekben kiegészíteni különböző fókuszú okulárokkal.  Hogy egy tömegtermelésben készült plössl-t veszünk-e vagy egy TV Ethos-t, elsősorban a pénztárcánk vastagságától függ, de mindkét okulárnak megvan a létjogosultsága. Azért egy Ethos sem jobb annyival, mint amennyivel többe kerül, de hatalmas élmény egy 100 fokos látómezővel bíró okulárba nézni.  Itt is a legfontosabb, hogy szerezzünk tapasztalatot, mielőtt bele ugrunk a vásárlásba. Ha arra gondolunk, hogy a közeli iskolába akarunk egy kis bemutatót tartani, mindenképpen szerezzünk be néhány olcsóbb okulárt erre a célra és ne a méregdrága Tele-Vue Nagler-t vigyük magunkkal, mert bizony sírógörcsöt kaphatunk egy-két ujjlenyomat láttán.

Az észlelésnél a legfontosabb paraméter a földi légkör átlátszósága és nyugodtsága. Kis hazánk mikroklímája meg sajnos úgy működik, hogy amikor minél jobb az átlátszóság, annál rosszabb a légköri nyugodtság. Egy hidegfront elmúltával hiába kristálytiszta az égbolt, ha még a zenitben is sziporkáznak a csillagok és így az erős nagyításról lemondhatunk, ergo, a minőségi kettőscsillag-észlelésnek és bolygómegfigyelésnek lőttek. Tavaly például 200x nagyítás közelébe sem tudtam egy alkalommal sem menni, mert annyira csapnivaló volt a légkör, pedig csak 10 centis a távcsövem. Egy vélemény szerint egy jól megépített, 15-25 cm körüli távcső a legideálisabb távcső a honi körülmények között.

Távcsővételnél fontoljuk meg az apróhirdetésekben szereplő termékeket is. Nem egy esetben elképesztően olcsón lehet csúcskategóriás kiegészítőket, távcsöveket és mechanikákat kapni. És ezek jó része nincs is leharcolva, mert azért egy amatőr vigyáz a felszerelésére. Szóljunk a tapasztalt amatőr barátunknak, aki szívesen eljön velünk és hamar észreveszi, ha valami gubanc van az adott terméknél.

Cipőt a cipőboltból elvet követve ajánlom a távcsöves boltokat, ahol segítséget tudnak nyújtani a vásárlásnál és nem néznek nagyokat az első keresztkérdést követően. A szupermarketek kínálatát én mellőzném. Amint birtokba vettük a távcsövet, vigyük ki az ég alá és használjuk, ne csak szobadísz legyen belőle a későbbiek folyamán. Az már részletkérdés, hogy binokulárunk van-e vagy apokromátunk. Mindegy, hogy newton vagy egymillió forintos RC-nk. Ha már megvan a távcső, akkor elő egy csillagtérképet és fedezzük fel az univerzumot. A legjobb távcső mindig az, amellyel éppen észlelünk.

Ajánlott irodalom: Amatőrcsillagászok kézikönyve, Csillagatlasz kistávcsövekhez, Távcső Almanach