Régóta szerettem volna eljutni a szolnoki toronyházi csillagvizsgálóba, de csak most jött össze a dolog. 1980-ban is nagyon szerettem volna eljutni Szolnokra, mivel a város adott otthont a CSBK Országos Találkozójának, de épp a zalaegerszegi Petőfi laktanyában amatőrködtem, egyáltalán nem önkéntes sorkatonaként. Századparancsnokom, Papp Sándor főhadnagy nem engedélyezte az eltávozást, így csak kósza hírekből értesültem a szolnoki találkozó földindulásszerű fejleményeiről. (Figyelem, az imént említett Papp Sándor nem azonos a változós-mélyeges észlelővel!...)
A Facebookon barátkoztam össze Szabó Szabolcs Zsolttal, aki egyidős az újjáalakított MCSE-vel, és aki a szolnoki csillagda egyik aktivistája. Szó szót követett, így aztán múlt pénteken vonatra szálltam, és felkerestem az ottani amatőröket.
Tavaly márciusban írtam a vérmezői kupoláról, most újabb képekkel jelentkezem ezzel a kupolatípussal kapcsolatban. Időutazás következik a hatvanas-hetvenes évekbe, a korábbi bejegyzésem hozzászólásait is figyelembe véve.
A nevezetes kupola a jelek szerint az 1961-es Ipari Vásáron debütált, az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló standján. A kupola itt még csillog a napfényben. Kulin beszámolója szerint 10 ezer látogató fordult meg itt. Az 5 méter átmérőjű kupola Orgoványi János tervei alapján készült.
Az SZJA 1%-ából származó felajánlások immár hagyományosan egyesületünk legfontosabb és legértékesebb bevételi forrásai közé számítanak, hiszen azt a bizalmat is megmutatják, amivel tagjaink és a csillagászat barátai kitüntetik a Magyar Csillagászati Egyesületet.
Éppen 70 évvel ezelőtt, 1941-ben jelent meg A távcső világa. A könyv, amely megváltoztatta a magyarországi amatőrmozgalmat. Legendás mű, sokan hivatkoznak rá, sokaknak ott van a polcán mind a négy kiadása. Majdnem megfeledkeztem a jeles (bár nem kerek) évfordulóról - de aztán mégis született róla egy blogbejegyzés Hírportálunkon.
Sokáig nem ismertem az első, 1941-es kiadást, melynek egyik nagy újdonsága volt a távcsőkészítésről szóló fejezet, melyet Haeffner Tivadar írt. Nagyon kevés információ található róla a neten, a Wikipédia is csak a születése dátumát véli tudni pontosan: 1896. október 24., halálának csak helyét adja meg (München), évszám nélkül.
A korombeliek jól ismerték ezt a boltot a budapesti Nagykörúton. A Lenin körút 96-ban volt a Tanért Uránia boltja, oda jártunk optikákat, kiadványokat vásárolni, néha-néha jobb akromáthoz, komplett távcsőhöz is hozzá lehetett jutni. 1957-ben nyílt meg itt ez a bolt, akkor még Uránia Ismeretterjesztő Bolt néven. Az optikák árusítása csak egy részét tette ki tevékenységének. Csontvázakat, rovargyűjteményeket, mérőműszereket is lehetett itt beszerezni, akárcsak jegyeket a TTIT különféle rendezvényeire. Az optikák többnyire egytagúak voltak, itt vásároltam a már nem tudom, milyen katalógusszámú 40/1000-es objektívet, amellyel tengernyi bosszúságot szereztem magamnak. Csoda, hogy nem hagytam abba a csillagászkodást. Na jó, a Hold azért szép volt azzal a dióverővel is...
Persze aki komolyan gondolta a dolgot, inkább az "igazi" Urániában szerezte be a távcsőhöz valókat, már csak azért is, mert legalább találkozhatott Kulin Györggyel ("aztán mutasd meg a Szaturnuszt másoknak is, kis komám"), Orgoványi Jánossal, vagy éppen a gondnokkal, Nagy bácsival ("Basi"-val), aki kissé mogorva volt ugyan, de a szíve valószínűleg aranyból volt.
A Lenin körút 96. előtt villamosozva vágyakozva nézegettem a kirakatba kiállított két kisrefraktort, egy 6 és egy 8 centis szovjet csodát úgy 1974-75 táján. Akkoriban nagy szó volt, hogy kész gyári távcsövet lehetett kapni, még ha ilyen kis egyszerű kivitelűeket is. Sok-sok évvel később, 1986-ban aztán módomban volt a 8 centis kis távcsővel észlelni, nagyon jót változóztam vele Ráktanyáról, úgy 13 magnitúdóig mindent mutatott azon az éjfekete égen.
A Fortepan.hu-n régi budapesti fotókat böngészve találtam ezt a képet. 1954. június 30-án, a részleges napfogyatkozáskor készülhetett.
Sokáig törtem a fejem, míg rájöttem, honnan nézik ezek a férfiak a jelenséget. A Jászai Mari térről! Az azonosításban segített a csoport mögött megbúvó 2-es villamos, mely épp a végállomáson vesztegel. Van, aki napszemüvegen keresztül, és van, aki röntgenfilmen át figyeli a napsarlót (a filmet bizonyára kézről kézre adták). A képen látható személyek valószínűleg nem amatőrcsillagászok, hanem egyszerű érdeklődők. Talán nem is annyira egyszerűek, hiszen valószínűleg a közeli Fehér Házban dolgozhattak - erre utalnak az egyenruhák.
Ismét itt az egy százalékos kampány időszaka, így tekintsük meg az alábbi kis videót (remélem, nem 1%-os hatásfokkal fog hatni). Az MCSE-t is támogathatjuk adóforintjainkkal!
Dobson-szerelés vagy ekvatoriális mechanika? Kezdők számára fogaskérdés. Ha gyorsan akarunk távcsövezni valamit, akkor Dobson. Ha óragéppel akarunk szemlélődni, gótuzni vágyunk, mélyeget fotózni, akkor ekvatoriális.
A Budapest Egykor oldalon bukkantam erre a képre, mely a Déli Pályaudvart és a Vérmezőt ábrázolja, háttérben a Várral. A Déli régi kockaépületénél épp egy bengáli "típusú" villamost látunk. Ez egy 60-as villamos, emlékeim szerint a Baross tér és a Csörsz utca között közlekedett, keresztül az Erzsébet hídon.
Január 11-én este (a januári Meteor-csomagolás után) összeültünk az immár 90. évét taposó Ponori Thewrewk Auréllal egy kis múltidézésre.
A NAVA-archívumban rengeteg régi filmhíradó található meg, de nagyon kevés csillagászati vonatkozású van köztük. Az egyik ilyen a Toldy Gimnázium egykori déllövéséről szólt.
Az 1934-es filmhíradó-részlet inzertszövege: A DÉL JELZÉSE BUDÁN. A II. KERÜLETI TOLDY FERENC REÁLISKOLA ERKÉLYÉRŐL TÖBB MINT HATVAN ESZTENDŐ ÓTA MINDEN DÉLBEN LÖVÉSSEL JELZIK A PONTOS KÖZÉPEURÓPAI IDŐT. (MFI)
Hírek
Tudásbázis
Közösség
Csillagászat Éve 2009
MCSE
Blogok
