Emlékezz rám   Facebook login
Jelszóemlékeztető | Felh. név emlékeztető | Regisztráció

John Ellard Gore

John Ellard Gore

HozzászólásSzerző: Mircea Pteancu (Mircea) » 2012. április 1., vasárnap 18:25

Gore született Athlone-ban, Írország-ban, június 1-jén 1845. Ő volt a legidősebb fia
tiszteletreméltó John Ribton Gore-nak (1820-1894), ( főesperes Achonry-ban, County Sligo megyeben),
és Frances Brabazon Ellard-nenak (1816 -1896), akitől megszerezte a második nevét, stilizáló magát J. Gore Ellard-nak.

John Gore-nak volt harom testvére és egy húga . Tanulmányait magánúton folytatta a Trinity College Dublin-ban, 1865-ben szerzet mérnöki diplomát. Ket eve kituno vasúti mérnök munka után Írországban, kinevezték mérnökhelyettesnek Indiaban, Punjab Sirhind Csatorna projektben.Úgy látszik, nem egyezet jól a főnökével,úgy döntött hogy visszavonul Dublinban csak 11 év szolgálati utan,nyugdíjal kézben.

J. Ellard Gore soha nem házasodott meg és életét csillagászati könyvek,cikkek es dokumentumok írásara szentelte.

Gore csillagászati ​​tevékenysége Punjabban kezdodot. Szabad szemmel, binokularral es távcsővel eszlelt, es egy azimutalis 3 huvelykes (7,6 cm) f/16 Browning altal gyartot refraktor és egy 3,9 hüvelykes (10 cm) f/15 Wray refraktor , ekvatorialis Clarkson alvanyon. Első könyve,''Southern Stellar Objects for Small Telescopes'',1877-ben jelent meg Punjab-ban, Indiában.
Sokk mas konyvek es cikkek kovetkeztek.
Gore elso konyve letoltheto ingyen innen/PDF,az objektumok nagy resze eszlelheto Europa-bol is:

http://ia600301.us.archive.org/26/items ... rerich.pdf

Gore alapító tagja volt a Brit Csillagászati ​​Egyesületnek 1890-ben és röviddel az után ki nevezték mindt a Szövetség Változó csillag (BAA VSS) Osztalyanak első igazgatója kent , amely a világ egyik legrégebben alapított szervezet a rendszeres változó csillagok megfigyelésere.
Gore fedezet fel több változó csillagokat, beleértve EW CMA (32), W Cyg, S SGE, U Ori és X Her es függetlenul felfedezte a Nova Persei 1901-et.

Gore masik kedvelt temaja a kettos csillagok voltak.

John Ellard Gore 65 eves volt 1918-ban amikor halt meg,Julius 18-an reggel ,egy auto balesetben.
Gore gyakorlatilag ismeretlen megg Angol Orszagban is ,annak ellenére hogy a könyvei nagyon jó olvasás megg ma napsag is.
Nem volt a veletlen muve hogy Gore forditotta angol nyelveben Camille Flammarion hires konyvet ''l'Astronomie Populaire''.

Hector Macpherson (1851-1924) oszefoglalva Gore csillgaszati tevekenyseget :

'' Élete .... egy briliáns példája annak amit egy amatőr elérhet a csillagászatban''.

Tobbet olvasni Gore-rol :

http://arxiv.org/ftp/arxiv/papers/1203/1203.6467.pdf

Sok mas letoltheto Gore konyvek,bal oldal ablak,''HTTP'' allat vanak a linkek (enn vagy PDF vagy DJvu formatumot hasznalom):

http://archive.org/search.php?query=ell ... pe%3Atexts

Udv,Mircea
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.

A Mircea Pteancu (Mircea) köszönetet kapott - 2:
mizar, rgeri

Mircea Pteancu (Mircea)
 
Hozzászólások: 531
Csatlakozott: 2012. január 29., vasárnap 15:58
Köszönetnyilvánítás másoknak: 214
Köszönetnyilvánítás másoktól: 143

Re: John Ellard Gore

HozzászólásSzerző: Bartha Lajos (astrohist) » 2012. április 1., vasárnap 20:20

Kedves Mircea! Nagyon jó gondolat volt megemlékezni Gore-ról, megérdemli hogy ismerjék.
Én azt tenném még hozzá, hogy ő is az egyik első felfedezője az Andromeda-ködben először felfedezett szupernovának (S Andromedae), 1885-ben. De annyira meglepő és szokatlan volt a jelenség, hogy maga sem hitt a szemének. Nem ismerte fel a mibenlétét.
Hanem van egy olyan topic a csillagvárosban, hogy "Csillagászattörténet" Jó lenne a történeti anyagokat ide tenni.
Üdvözöl: Lajos

Bartha Lajos (astrohist)
 
Hozzászólások: 3150
Csatlakozott: 2009. október 1., csütörtök 20:27
Köszönetnyilvánítás másoknak: 11
Köszönetnyilvánítás másoktól: 602

Re: John Ellard Gore

HozzászólásSzerző: Sáfár Péter (sp.) » 2012. április 1., vasárnap 22:41

Mulţumesc Mircea,
Így rákeresve egy Hold kráter neve is tiszteletét teszi Gore-nak.
http://the-moon.wikispaces.com/Gore

sp.
(lc. copypaste a wikipedia-ra, magyar - román nyelven, aztán csak észbe kapnak az írek is :)

Sáfár Péter (sp.)
 
Hozzászólások: 300
Csatlakozott: 2009. szeptember 7., hétfő 9:55
Köszönetnyilvánítás másoknak: 25
Köszönetnyilvánítás másoktól: 35

Re: John Ellard Gore

HozzászólásSzerző: Mircea Pteancu (Mircea) » 2017. május 1., hétfő 16:58

A kovetkezo linknel le lehet tolteni Anita McConnell konyve ''A Survey of the Networks Bringing a Knowledge of Optical Glass -Working to the London Trade 1500-1800''.
A konyvet hozzaferhetove tette dr. Joshua Nall , kurator a Whipple Muzeumban.
A linkrol tudositot Bart Fried az ''Antique Telescope Society'' tagja.
A konvy nagyon erdekes informaciokat tartalmaz a XVII -XVIII szazadok tavcso tortenelemrol.

http://www.sites.hps.cam.ac.uk/whipple/ ... ograph.pdf

Koszonetet mondok Bart-nak es Joshua-nak.
Anita elhunyt mult evben.
R.I.P. Anita es koszonjuk a gyonyoru konyvet !

Udv , Mircea

A Mircea Pteancu (Mircea) köszönetet kapott - 2:
géza, rgeri

Mircea Pteancu (Mircea)
 
Hozzászólások: 531
Csatlakozott: 2012. január 29., vasárnap 15:58
Köszönetnyilvánítás másoknak: 214
Köszönetnyilvánítás másoktól: 143

Re: John Ellard Gore

HozzászólásSzerző: Bartha Lajos (astrohist) » 2017. május 5., péntek 11:36

Dr. ANITA MCCONNELL, PhD
Dr. Anita McConnellre emlékezve
(1936-2016)
Húsvét vasárnapján egy szívszorítóan tárgyilagos hangú levélben búcsúzott el, és 2016. április 28-án örökre eltávozott közülünk Dr Anita McConnell, a Filozófiai tudományok döktora, nemzetközi hírű angol ipar- és tudománytörténet-kutató, Sokoldalú ismerete, színes egyénisége, önzetlen segítő készsége nem csak az angliai, de a magyarországi kollegái, ismerősei, barátai számára is feledhetetlen marad.
Nem volt „született” angol; Londonban élő olasz szülők gyermekeként 1936. január 22-én látta meg a napvilágot. Tudatában, törekvéseiben, szívós kitartásában azonban teljesen angollá vált. Talán ezért is tartotta meg elválásuk után is skót férje, D. McConnell családnevét vezetéknévként. A II. Világháború alatt – Anglia német bombázása elől - az iskolája internátusának többi diákjával együtt - evakuálták Londonból. Bizonyítványt 16 évesen az angol és francia nyelvekből, matematikából és természettudományi ismeretekből kapott. Érdeklődése azonban már ekkor is a történettudomány felé fordult. A következő években szerényen fizetett munkákat vállalt, azért hogy közben tovább tanulhasson. Megtanult gépkocsit (sőt kamiont) vezetni, 1957-ben Ceylonban (Sri Lanka) közreműködött a híres „Híd a Kwai-folyón” c. film munkálataiban.
Mikor ismét Londonba került, 1964-ben szerény beosztásban ugyan, de sikerült munkát kapnia Anglia nagy tekintélyű tudomány-technikatörténeti múzeumában, a Science Museumban. Közben diplomát szerzett a London University történettudományi kurzusán (1967). A Múzeum hozzájárulásával ugyan ott fizikai földrajzból 1971-ben szerzett oklevelet. Ezután az Imperial College tanfolyamán felkészült az egyetemi doktorátusra (DSc), a „Műszaki tudományok története” tárgyköréből.
A következő két évben a Yorkban létesített Országos Vasúti Múzeum szervezésében vett részt. Londonban visszatérve a Science Museum megbízta az „Oceanográfiai és geofizikai kiállítás” részlegének megszervezésével, amely 1977-ben nyílt meg. (Ennek az osztálynak keretébe tartozott a meteorológiai műszerek gyűjteménye is.). A Science Museum hatalmas gyűjteményére támaszkodva készült fel az akadémiai doktorátusra (PhD) amelyet l979-ben a Leicester Egyetemen szerzett meg, a tengertani műszerek történetéről, (Historical Instruments of Oceanography, könyvként 1981-ben). Ezt kibővítve írta részletes oceanográfiai könyvét („No Sea Too Deep” = „Nincsen tenger mely túl mély lenne”, 1982). A tengertani mérőeszközök mellett sokat foglalkozott a meteorológiai műszerek fejlődésével.
Nagy gonddal, alapossággal dolgozta fel a Science Museum általa vezetett osztályához tartozó muzeális eszközöket: meteorológiai, tengerkutató, geofizikai (földmágneses, földi elektromos, gravitációs, földrengés mérő) eszközöket. Nem csak a tárgyak leírására törekedett, hanem a gyártó cégekről és az alkalmazó intézményekre vonatkozó adatokat is felkutatta. Bővebb adatgyűjtés érdekében felkereste a nagy-britanniai és nyugat-európai múzeumokat, egyetemi gyűjteményeket. A feldolgozás alapján összeállított leíró katalógusai, szaktanulmányai és ismeretterjesztő írásai a tudományos eszközök történetének értékes forrásmunkái. (The World Beneath Us = A lábunk alatti világ, 1980. Geomagnetic Instruments Before 1900, 1980. Geophysics and Geomagnetism – Catalogue of the Science Museum Collection, 1986. Barometers, 1988 és 2000.)
Anita McConnell neve, munkássága ekkoriban már nem csak Nagy-Britanniában, de külföldön is ismert volt. Jóindulatú, segítőkész, közvetlen személyiségével számos barátot szerzett. Magam is tapasztalhattam, hogy amikor elkísért egyik-másik angliai vagy skóciai múzeumba, egyetemre, mindig nagy örömmel fogadták: „Halló Anita, örülök, hogy felkeresett” – üdvözölték mindenütt. Ő maga sok segítséget nyújtott kollegáinak, és talán ennek köszönhető, hogy megnyíltak előtte a levéltárak, raktárak legrejtettebb zugai is. Legszívesebben az edinburghi Skót Nemzeti Múzeumot kereste fel, de szinte otthon volt a cambridgei, oxfordi, aberdeeni egyetemeken is.
1987-ben, 23 éves szolgálat után, csekély nyugdíjjal elhagyta a Science Museumot, és független kutatóként folytatta tevékenységét. A Brit Felmérési Szolgálat (Ordnance Survey) számára készített leíró katalógust, feldolgozta a Királyi Meteorológiai Társaság régi műszereinek gyűjteményét, két évig az USA virginiai Tengerészeti Múzeum számára dolgozott, utóbb a Vickers Művek megbízásából kutatta az angliai optikai üveggyártás történetét. 1993-tól az Oxford-kiadó 60 000 címszót tartalmazó „Nemzeti életrajzi lexikon”-nak” (Dictionary of National Biography) egyik vezető szerkesztője volt, maga is mintegy 600 életrajzot írt ebbe a hatalmas munkába.
Az 1980-as években alakította ki sajátos kutatási területét, amelyet a tudományos műszer gyártás szociográfiájának nevezhetünk. Levéltári, könyvtári adatok alapján behatóan tanulmányozta a tudományos eszközöket gyártó műhelyek kialakulását, a műszerkészítők pályafutását, a műszergyártás kereskedelmi és társadalmi kapcsolatait. Felkutatta pl. a 19. sz. híres angol Cooke, valamint Troughton és Simms távcső és földmérő műszereket gyártó műhelyeinek kialakulását, fejlődését, ipari és kereskedelmi tevékenységét (Instrument Makers to the World = Műszerkészítők, akik ellátták a világot, York, 1992). Egyik legjelentősebb munkája az optikai eszközöket készítő híres angol Jesse Ramsden (1735-1800) életével, műhelyével és kereskedelmi tevékenységével foglalkozik (Jesse Ramsden, London’s Leading Instrument Maker, 2007).
McConnell asszony sokat és szívesen utazott, különböző tudományos konferenciákra, külföldi múzeumok, gyűjtemények tanulmányozására. Gyakran tartózkodott Itáliában, de Párizstól, Berlintől, Prágától, Brazíliáig, a Húsvétszigetekig, Galapágosig, Isztambulig sok helyen megfordult. Magyarországot többször is felkereste. A Magyar Földrajzi Múzeumot nagy megbecsüléssel emlegette, mivel Nagy-Britanniának nincsen hasonló jellegű nyilvános kiállítása. Magyar kollegáinak igen sok segítséget nyújtott: angliai tanulmányútjaik során gyakran látta vendégül és szakmai körökben bevezette őket. (E sorok íróját is ajánlására választották az angol Királyi Földrajzi Társaság örökös tagjává.) Neki köszönhető, hogy a Föld alakjának felmérésre indított expedíciók 250. évfordulójára 1986-ban rendezett nagy nemzetközi kiállítás vitrinjeiben ott láthattuk Eötvös Lóránd torziós ingáját, Lipszky térképének keret-díszítését, és a Nemzetközi Geofizikai Év magyar bélyegeit is.
Ösztönzője és segítője volt a polihisztor L. F. Marsigli magyarországi munkássága feltárásának (Dr. Deák András, Bartha Lajos). A magyarországi születésű német F. X, von Zach csillagász-geodéta angliai tartózkodására (Vargha Magda) és Torday Emil hagyatékára (Dr Kubassek János) vonatkozó dokumentumok kutatását is támogatta. Segítéségével tehettem egy hosszabb skóciai tanulmányutat, és közbenjárására végezhettem méréseket a dél-angliai Stonehengén és néhány dél-skóciai bronzkori kő-körön. Számos könyvet, folyóiratot, cikket szerzett be – gyakran saját költségén - magyar ismerősei számára. A magyarországi térkép- és földmérés történet megbecsülését mutatja szép cikke Mikoviny Sámuelről (Land and Minerals Surveying, 1988. június, 317-18. old.)
Tagja, ill. választmányi tagja volt több tekintélyes tudományos egyesületnek: A Royal Geographical Society-nek, a Hakluyt Society-nek (a felfedezők, utazók naplóit közzé tevő társaságnak), a Scientific Instrument Society-nek, tiszteletbeli tagja a Royal Institutions of Chartered Surveyors-nak (Kamarai Földmérők Királyi Intézete) és a Royal Meteorological Society-nek Sokoldalú tevékenysége mellett a londoni városi tanács önkéntes szakértőjeként is munkálkodott. Tevékenységét több kitűntetéssel és emlékéremmel is elismerték.
Egy évtizeddel ezelőtt a Kelet-angliai Stowmarket városkába költözött, de sürün eljárt Londonba és Cambridgebe, ahol az egyetemen a Tudományok filozófiája és története tanszékén tartott kurzusokat. Bár szerény anyagi körülmények közt élt, az egyik utolsó munkájáért elnyert „Paul Bunge-díj” összegét a fiatal tudománytörténet kutatók támogatására szánt alapítványnak adományozta. Folytatta munkáját az optikai üveggyártás történetéről, de a mű megjelenését már nem érhette meg. Széleskörű munkájának eredményei azonban köztünk maradnak, a tudománytörténet fontos forrásmunkáiként.
Bartha Lajos

A Bartha Lajos (astrohist) köszönetet kapott - 3:
géza, Mircea, rgeri

Bartha Lajos (astrohist)
 
Hozzászólások: 3150
Csatlakozott: 2009. október 1., csütörtök 20:27
Köszönetnyilvánítás másoknak: 11
Köszönetnyilvánítás másoktól: 602

Re: John Ellard Gore

HozzászólásSzerző: Bartha Lajos (astrohist) » 2017. május 5., péntek 11:43

Halló Mircea! Örülök, hogy feltetted Anita McConnel könyvének linkjét. Én igen jó kapcsolatban voltam McConnel asszonnyal, az optikai üveggyártásról írt könyvének kézirata (másolatban) birtokomban van, ez volt az utolsó ajándéka amelyet számomra küldött. (Talán érezte, hogy a megjelenést már nem éri meg.) Nagyon szívélyes asszony volt, Magyarországon szeretett tartózkodni, többször is járt itt.
Életrajzát a +Csillagászattörténet" topicban, a Gore-címszó alatt csatoltam a csillagvárosba. Üdvözlettel: Lajos

Bartha Lajos (astrohist)
 
Hozzászólások: 3150
Csatlakozott: 2009. október 1., csütörtök 20:27
Köszönetnyilvánítás másoknak: 11
Köszönetnyilvánítás másoktól: 602

Re: John Ellard Gore

HozzászólásSzerző: Mircea Pteancu (Mircea) » 2017. május 5., péntek 20:51

Kedves Lajos

Nagy oromel olvastam Anita MacConnell aszony eletrajzat.
Szivbol koszonom a reszleteket az Anita nagyon erdekes es legmagasabb megbecsulesre melto eredmenyeirol.
Az Anita konyvevel ''szerelem az elso latasra volt'' !
Mivel most Onnek koszonve sokkal tobbet tudok, ez lesz az egyik leg kedvelteb konyvem.

Udv , Mircea

Mircea Pteancu (Mircea)
 
Hozzászólások: 531
Csatlakozott: 2012. január 29., vasárnap 15:58
Köszönetnyilvánítás másoknak: 214
Köszönetnyilvánítás másoktól: 143


Vissza: Csillagászattörténet

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég