Szerző: Ferenczi Imre (Imre) » 2012. május 31., csütörtök 18:46
Néhány hasznos tanácsot adok közre a nappali égen végzett megfigyelésekhez. A Nap erősen zavaró lehet, ha a bolygó már csak néhány fokra látszik tőle, ezért a távcső végét hosszabbítani kell, hogy az erős fény ne jusson el már a lencséig, vagy tükörig sem. Ezt néhány ív fekete kartonpapírból készített hengeres toldással lehet megoldani. A tubus végére szorosan ráhengerítve cellux-al rögzíthetjük az egymásra hajló felületet. A kartoncsövet kívülről alufóliával is beboríthatjuk, akkor a hősugaraktól védi a papírcsövet. Árnyékoló lapot is készíthetünk egy teljes ív fekete kartonlapból. Közepén a megalkotott tubushosszabbító kartoncső átmérőjénél 1-2 cm-rel kisebb körben kivágunk egy lyukat. A lyuk szélét bevagdossuk 1-2 cm távol egymástól úgy, hogy a bevagdosással keletkező fülek felhajtásakor kiadja a kartoncső átmérőjét a sokszogletű lyuk. Ezekkel a fülekkel rögzítjök majd a kartoncsőre. A szélétől 3 cm-es darabon behajtjuk a kartonlapot, ez merevíti majd, hogy ne pöndörödjön össze. A sarkoknál 3 cm mélyen bevágjuk, és a kialakuló fület a szomszédos felhajtáshoz tűzzük, vagy ragasztjuk. Ez védi a megfigyelőt a Nap erős fényétől. A megfigyelésre használt okulár belső lencsetartója ha műanyag, akkor ne használjuk, vagy készítsünk bele egy hővédő blendét. Ez egy kör alakú fémlemez, közepén egy 4-5 mm-es lyukkal. A lemez széle kis elhajtott fülekkel az okulár belső felületére adja át a hőt, és ezek a fülek tartják is a kis fekete fémlemezkét. Ezt azért kell beletenni, mert a nap igen közeli, azaz 1-2 fokos közelségében a Nap sugarai már bejuthatnak az okulárba, és annak belsejében hosszú megfigyelés alatt megolvaszthatják a műanyag lencsetartót! Ha a hővédőre esnek a Nap sugarai, akkor az elvezeti a hőt az okulár oldalfalára, amely átadja a kihuzatnak. Ha a kihuzat műanyag, akkor baj van, mert néhány perc után felforrósodik az okulár is! Mondanom se kell, hogy a Nap közelsége 5 fokon belül már igen veszélyessé teszi a megfigyelést! Csak működő óragéppel rendelkező távcsővel végezhető, és szigorú rendszabályok betartásával! A Bolygó, pl. a Vénusz, a Merkúr megkeresése is gondot jelenthet. Általában nem a Nap magasságában látható, tehát elsőnek a magasságát állítsuk be, majd a Naphoz közelebbi oldalról mindig a Nap irányától távolodva végezzük a mozgatást kereséskor! Visszafelé mozgatáskor, amikor közelítünk a Nap irányához, már tilos belenézni az okulárba! Nem tudjuk elkapni olyan gyorsan a fejünket, hogy ne károsodjon a szem, ha felvillan az okulárban a Nap fénye! Az okulár kivetítési irányát is kerülni kell, azaz oldalra hajtsuk el messzire a fejünket, és onnan figyeljük az irányba állítást. Ha van olyan tereptárgy amely kitakarja a Napot, akkor úgy helyezzük el a távcsövet, hogy a Nap kitakarási ideje alatt végezhessük a megfigyelést. Jól jöhet egy magas épület, víztotony, templomtorony, amely mögé elvonul a Nap néhány percre. Sajnos gyorsan kell ilyen esetben dolgozni, mert hamar elfogy a rendelkezésre álló idő, és lehet odébb települni, majd a takarási időre várni. A viszonylag távoli tárggyal kitakart Nap biztonságot jelent, de ha a Nap előbújhat mögüle, akkor egyben újabb veszélyforrás is, tehát célszerű úgy választani, hogy ne bukjon elő mögüle addig, ameddig a megfigyelt bolygó nem jut takarásba! A mostani Vénusz közelítés így figyelhető meg a legnagyobb biztonsággal. Ha áthaladt a Nap előtt, akkor fordított lesz a helyzet, tehát a takarás mögül előbújó bolygót kell gyorsan megfigyelni, közben figyelni arra, hogy a Nap is hamarosan előbukkan a tereptárgy mögül! Röviden ennyit, és ne fedje el senki, hogy a Nap 5 fokos közelsége fokozottan veszélyes, gyerekeknek ne is engedjünk ilyen megfigyeléseket önállóan végezni, mert maradandó szemkárosodás lehet a vége! Annyit meg nem ér meg egyetlen egy élmény se! A csillagda tulajdonosok operálhatnak a födém elforgatásával is, de azt is csak megfelelő körültekintéssel, tervezett módon! Vendégeket csak akkor engedjünk a távcsőbe nézni, ha teljes biztonságban tehetik! Sikeres Vénusz-sarló megfigyelést kívánok! Imre