Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Kedves Fórumozók!

Úgy gondolom, hogy a csillagvaros.hu-n megfordul a Magyar amatőr(?)csillagászok színe-java, így némileg önző módon, megpróbálom kihasználni a bennük, bennetek felhalmozódott tudásbázist. Mégpedig egy ilyen kezdőknek szóló téma indításával. De azt is gondolom, hogy a kezdők által feltett kérdésekre adott válaszaitok nem csak engem fognak érdekelni. Úgyhogy ezúton is, előre is köszönöm a válaszokat és a segítőkészséget!

Vágjunk is bele!

Pár hetes távcsövemmel (150/1200 Newton), ma este végre ki tudtam menni a városon kívülre, mivel ebben a téli szutyok időben végre lett egy kis "lyuk" a felhőzeten. Sopronban élek, így a pár km-re lévő Muck hegyre mentem.

Tulajdonképpen szerencsém volt, mert amit akartam - a Jupitert és az Androméda galaxist-, meg tudtam figyelni, pont ezek irányában szakadozott fel a felhőzet. De csalódás volt, hogy a jól "behűtött" távcső, és a várostól viszonylag távoli, sötét hely ellenére is ennyire hullámzott a kép a Jupiter esetében. Persze tudom, hogy a 20 fok körüli horizont feletti magasság nem túl nyerő, de azért jobbra számítottam.

Arra lennék kíváncsi, hogy vajon az észleléseket érdemes inkább az éjszaka második felére, illetve a hajnali órákra tervezni, amikor - gondolom én - kisebb a földfelszín-hőkisugárzás miatti légmozgás? (Mert olyan volt a kép, mintha egy hajszárítóval melegítettem volna a levegőt a távcső előtt.) Vagy egyáltalán érdemes 20 fok körüli magasságban megfigyelni valamit?

Hát bizony van amikor érdemes, sőt sokminden van amit csak ilyen alacsonyan (vagy még alacsonyabban) lehet észlelni.
Igen, hajnalban általában véve is nyugodtabb a légkör, de a kedvezőtlenebb időpont miatt ezzel kevesebben élnek.

Életed első észleléséből (?) messzemenő következtetéseket nem kell levonni. Az igaz, hogy minél közelebb vagyunk a horizonthoz, annál rosszabbak a körülmények, elsősorban az átlátszóság, de a seeing, azaz nyugodtság mástól függ. Ha nyugodt a légkör, akkor alacsonyan lévő objektumok is jók, ha nagyon nyugtalan, akkor a zenitben levőt sem lehet szépen megfigyelni.
Tapasztalatom szerint 100 alkalom után már nagyon jól fogsz emlékezni arra a néhányra

, amikor rezzenéstelen volt a kép!

Kettősészlelő jelszóval 10-es seeinget kívánok: Porrima

rumpfbarna írta:Úgy gondolom, hogy a csillagvaros.hu-n megfordul a Magyar amatőr(?)csillagászok színe-java, így némileg önző módon, megpróbálom kihasználni a bennük, bennetek felhalmozódott tudásbázist. Mégpedig egy ilyen kezdőknek szóló téma indításával. De azt is gondolom, hogy a kezdők által feltett kérdésekre adott válaszaitok nem csak engem fognak érdekelni. Úgyhogy ezúton is, előre is köszönöm a válaszokat és a segítőkészséget!

Azt hiszem a Csillagváros éppen ezért (is) van, tehát elnézéskérésre nincs szükség.

rumpfbarna írta:Pár hetes távcsövemmel (150/1200 Newton), ma este végre ki tudtam menni a városon kívülre, mivel ebben a téli szutyok időben végre lett egy kis "lyuk" a felhőzeten. Sopronban élek, így a pár km-re lévő Muck hegyre mentem.

Ez szerencsés helyzet -- a Muckra amúgy ha jól tudom mások is járnak ki néha észlelni Sopronból.

rumpfbarna írta:Tulajdonképpen szerencsém volt, mert amit akartam - a Jupitert és az Androméda galaxist-, meg tudtam figyelni, pont ezek irányában szakadozott fel a felhőzet. De csalódás volt, hogy a jól "behűtött" távcső, és a várostól viszonylag távoli, sötét hely ellenére is ennyire hullámzott a kép a Jupiter esetében. Persze tudom, hogy a 20 fok körüli horizont feletti magasság nem túl nyerő, de azért jobbra számítottam.

Namármost. Szakadozni a felhőzet ugye akkor szokott, amikor van ami oszlatja -- ergó a levegő erősen mozgásban van, azaz nyugtalan.

Tehát ilyen felhőlyukakban az átlátszóság lehet jó, de a nyugodtság általában csapnivaló. Mindez igaz egyébként a szuper szép átlátszóságú, hidegfront utráni éjszakákra is.

rumpfbarna írta:Arra lennék kíváncsi, hogy vajon az észleléseket érdemes inkább az éjszaka második felére, illetve a hajnali órákra tervezni, amikor - gondolom én - kisebb a földfelszín-hőkisugárzás miatti légmozgás?

Ha általánosságában kérdezed, akkor igen a válasz. Egy amúgy nem frontos időszakban (azaz olyankor amikor nem valami időjárási front légmozgása kavarja a légkört, hanem csak "helyi" szelek vannak), akkor való igaz, hogy bolygózásra és más nyugodt levegőt igénylő észlelésre az éjfél és a napkelte között kb. félidőben van egy rövid szakasz, amikor már teljesen elülnek a légköri hullámzások, de a kelő Nap energiája még nem mozgatja át a levegőt. (Ilyenkor persze lehet párásodásra is számítani cserében) Ebben is jobb helyzetben vagy ha nem városban észlelsz, mert a természetes környezetben hamarabb nyugszik le a levegő, míg a sok beton és épület nagyon sokáig tartja a nappali meleget, és csak lassan sugározza vissza.

rumpfbarna írta:(Mert olyan volt a kép, mintha egy hajszárítóval melegítettem volna a levegőt a távcső előtt.) Vagy egyáltalán érdemes 20 fok körüli magasságban megfigyelni valamit?

Van értelme, csak megfelelő körülmények kellenek hozzá.

Sőt ennél lejjebb is szokás észlelni -- ha olyan az ég. Egyébként nagyon ritka az, amikor együtt van a két ideális körülmény: a tökéletesen tiszta (átlátszó) égbolt, és a nyugodt, rezzenéstelen légkör. Ilyenre évente talán ha 2-3 alkalommal szokott előfordulni, tehát ne ijedj meg, a valóban jó ég ritka kincs.

Hát, úgy látszik ez is egy olyan "sport", ami erősen függ az időjárástól. (Korábban vitorlázórepültem, amíg pénzzel és idővel bírtam.) De ez most egy olyan hobbi, ami elsősorban nem a nappalaimat viszi el, így a család megértőbb lesz talán.

Igen, tulajdonképpen ez volt az első észlelés, eltekintve azoktól, amikor kiszaladtam az utcára vagy a kertbe a távcsővel (Jupiter, Hold). A szél az valóban fújdogált a Muckon, tehát ez biztos befolyásolta a képet. (Az észlelőhely ötletet egyébként a soproni MCSE csoport oldalain találtam. Köszönet érte!) Az Androméda kb. pont a fejem fölött volt, - meg is szenvedtem a dobson zsámollyal, míg megtaláltam -, ott viszont rezzenéstelennek tűnt a kép. Igaz, ezt egy homályos pacán kevésbé lehet megítélni. Véletlenül a Plejádokra is ráakadtam, az is szép volt, ott sem érzékeltem a levegő mozgását a képen. A Tejút egy része is látható volt, aztán teljesen befelhősödött az ég.

Persze ez az akvárium-jellegű Jupiter látvány nem vette el a kedvem a továbbiaktól, mivel látszott, hogy a távcső többet láttatna, ha lehetne. Sőt, kíváncsian várom, hogy mit mutat majd a Szaturnusz és a Mars hajnalban, kb. 40 fok magasan. Ugyanis ez lesz a következő akció, amennyiben sikerül időben felkelnem. Megpróbálom megcélozni a Nyozo által leírt éjfél és napkelte közti félidőt. Természetesen majd tudósítok az eseményekről!

Az eddigi tippeket köszönöm!

A kis nagyítást igénylő objektumok - mint a nagy kiterjedésű mélyegek - kevésbé érzékenyek a légköri mozgásra. Minél jobban növeled a nagyítást, annál jobban számít a nyugodtság.

Bátran próbálkozz a Marssal, Szatyorral is, bármikor jöhet olyan este, amikor fantasztikus részletek látszódhatnak a bolygókon. Elsején este olyan rezzenéstelen Mars-képet láttam, mint még soha

Persze nyugodt légkörnél sem biztos, hogy elsőre minden részlet beugrik egy adott objektumról, és ez igaz mind bolygóra, mind mélyégre. Szoktatni, tanítani kell az agyadat, hogyan kell látni a távcsőben. Pár tucat észlelés után érzékelni fogod a fejlődést, gyakorlott megfigyelőként pedig sokszor páratlan látvány tárul eléd az okulárba pillantva.

Bölcs dolog, hogy nem keseredtél el, kitartás a továbbiakban! Sajnos jelenleg mindannyiunknak ez kell

Igen, a Jupiter is sokkal élvezhetőbb látvány volt kisebb nagyításban, a 32mm-es GSO Plössl okulárral (szemben a 6mm-es SW planetary-val). Nem csak a kép tűnt kevésbé életlennek, de így az egész holdrendszer is sokkal térbelibb, élőbb volt valahogy. Talán a nagy látómező miatt.

Viszont mindkét okulár esetén elég erős a bolygók fénye, talán valami szürke szűrőt vagy polárszűrő-párost lenne jó bevetni. Érdemes ilyesmibe beruházni szerintetek?

rumpfbarna írta:Viszont mindkét okulár esetén elég erős a bolygók fénye, talán valami szürke szűrőt vagy polárszűrő-párost lenne jó bevetni. Érdemes ilyesmibe beruházni szerintetek?

Bolygókhoz nem hinném hogy érdemes, ott inkább színszűrők a hasznosak, hogy a felszíni részeket kontrasztosítsd. Más-más színek más bolygókon más részleteket emelnek ki (szép kis mátrix, de érdemes magad is kipróbálni ha van rá módod), de a Mars-os topicban éppen megy erről diskurzus.

Hold esetében szokás szürke szűrőzni, mert ott -- főleg kis nagyítás mellett -- néha szinte fájdalmas belenézni egy fényerősebb műszerbe. Itt a színszűrők nem nagyon fognak kiemelni külön részleteket, bár tény hogy vannak színes részek is Holdunkon, de ezek észrevétele vizuálisan nem túl könnyű.

A polár páros ugye gondolom onnan ugrott be neked, hogy keresztezett polárokat forgatva változtathatod a fényerőt. Ez igaz, persze így két szűrő, és két jó minőségű optikai elem kell, és valahogy meg kell oldani az elforgatásukat is. Ha valamelyik gyengébb minőség akkor sokat ronthat a képen! Igaz az egy szűrő esetében is érdemes odafigyelni, hogy a planparalell az plánparalell legyíen.

nyozo írta:...Hold esetében szokás szürke szűrőzni, mert ott -- főleg kis nagyítás mellett -- néha szinte fájdalmas belenézni egy fényerősebb műszerbe...

Amikor múltkor távcsővel a Holdat nézegettem az udvarról, bal szememre szinte megvakultam, egy darabig csak egy nagy sötét foltot láttam. Azért a szem az alkalmazkodik, jó kis műszer.

nyozo írta:...A polár páros ugye gondolom onnan ugrott be neked, hogy keresztezett polárokat forgatva változtathatod a fényerőt...

Láttam az egyik távcsőkereskedő oldalán egy ilyen párost (kb. 10-15e ft volt), igaz azt nem részletezték, hogy ezt hogyan is lehet felszerelni. Mindenesetre praktikusnak tűnik, amennyiben a felszerelés nem igényel plusz tízezrekért adaptereket.

rumpfbarna írta:Amikor múltkor távcsővel a Holdat nézegettem az udvarról, bal szememre szinte megvakultam, egy darabig csak egy nagy sötét foltot láttam. Azért a szem az alkalmazkodik, jó kis műszer.

Jó bizony, azért kell vigyázni rá!

Egyébként ha elvakulva nézed, a pupillád összeszűkül, és hacsak nem nagyon nagy a nagyítás (ilyenkor persze a kép sem lesz már erős fényű) akkor a pupillád levághat a fénykúpból -- ergó részleteket veszíthetsz a látványból. Szóval ha kicsi a nagyítás, nagy a fényerő --> ha teljes pupillaméret közelében akarod észlelni akkor szvsz érdemes leszűrőzni.