Kérdés

Ez egy Airy-korong. Teljesen fókuszálatlan csillagkép. Szinte lehetetlen megállapítani, hogy mi ez.

zozee írta:Ez egy Airy-korong. Teljesen fókuszálatlan csillagkép. Szinte lehetetlen megállapítani, hogy mi ez.

Airy-korong pont akkor átható mikor tökéletesen fókuszban van a csillag. Ez egy szimpla életlen/defókuszált csillag lehet.

Bocsánat, igen eltévesztettem.

SzarkaLevente írta:
zozee írta:Ez egy Airy-korong. Teljesen fókuszálatlan csillagkép. Szinte lehetetlen megállapítani, hogy mi ez.

Airy-korong pont akkor átható mikor tökéletesen fókuszban van a csillag. Ez egy szimpla életlen/defókuszált csillag lehet.

De hová lettek a gyűrűk?

Egy dolgot elfelejtettem megírni. A kép tartalmát, a készítés időpontját, körülményeit, a felhasznált műszereket azaz a távcső adatait, nyújtás, nagyítás is le kell írni, valamint azt, hogy a képpel kapcsolatban mely tanácsot kérsz, mi a kérdésed, vagy mire figyeljünk rajta. Ezek fontosak! Az adatok ismerete nélkül csak nézegetni, találgatni lehet, de hasznos tanácsot adni nem. Ezt tedd meg a hozzászólás szerkesztésével. Az előző hozzászólás idézése viszont felesleges, legfeljebb egy - egy sorát érdemes, ha fontos valamiért, mert úgy jobban olvasható, követhető a tartalom. Nyílván van valamilyen képszerkesztő programod, amivel a hatalmas fekete területet le tudod vágni, mert akkor csak a hasznos rész marad, ami egyrészt kisebb, nem a nagyítása, csak a mérete, másrészt jobban áttekinthető, és nem kell külön lapon megnyitni. Nyílván ezt nem tudtad, azért írom. Ha kiegészíted a képeket adatokkal, felteszed a kérdést a képekkel kapcsolatban, akkor van miről elmélkedni. Próbáljad meg a nagy fekete széleket levágni, hogy csak a lényeg maradjon a képen, és azt ismét csatolni. Gyakorlásnak sem rosz. Arra ügyelj, hogy azért maradjon egy kis terület a háttérből a téma mellett, tehát nem kell csontra érintőlegesen vágni! Az ajánlott méret a képed esetében a 320*240, vagy 640*480 képpont méret amely közepén látható a téma. Várom az adatokat, a kérdést!

Szerintem nagyon halványan látható az egyik képen 10-15 gyűrű szerűség a defókuszált csillagképen, és szerintem a kihuzat ütközése miatt nem tudtad élesíteni tovább a képet. Üdvözlettel: Imre

Hasznos lehet nappali világosban egy távili toronyról, vagy magas ápületről felvételt készíteni! Az vajon élesen látható-e, vagy csak a felvétel életlen róla? Világosban sokkal egyszerübb vizsgálat alá venni a műszert, hogy vajon mi okozza az élesreállási problémát! A tereptárgy legyen elég távol, több km-re!

mizar írta:
SzarkaLevente írta:
zozee írta:Ez egy Airy-korong. Teljesen fókuszálatlan csillagkép. Szinte lehetetlen megállapítani, hogy mi ez.

Airy-korong pont akkor átható mikor tökéletesen fókuszban van a csillag. Ez egy szimpla életlen/defókuszált csillag lehet.

De hová lettek a gyűrűk?

A diffr. gyűrűk is csak fókuszban látszódnak.

A fényelhajlás miatt létrejövő interferenciaképen látható gyűrűk neve is diffrakciós gyűrű. Márpedig ha egy lencsés vagy tükrös optikai szerkezetben van fényelhajlás, márpedig mindig van, akkor az akár fókuszban, akár azon kívül interferencia gyűrűket hoz létre! Leventének abban igaza van, hogy Airy korongról csak fókuszált esetben beszélhetünk, de diffrakciós gyűrűről nem csak fókuszált esetben, hanem azon belüli, vagy kívüli képalkotáskor is, mint ahogy azt a fénykép is mutatja. Ezek a gyűrűk viszont nem hordoznak olyan tulajdonságokat, mint a fókuszált esetben kitüntetett első, második stb. diffrakciós gyűrű. Ezek általában halványabbak, átfedhetik egymást, ezért néha láthatatlanná válnak. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek, hanem csak annyit, hogy éppen úgy helyezkednek el, hogy viszonylag egyenletes fényes felületet adnak. Általában a defókuszált kép közepén teszik ezt. A defókuszált képen a legnagyobb körátmérő mentén viszont erősebben láthatóak. Az Airy korong viszont csak teljesen pontos fúkuszált kép esetén értelmezhető.

Ezen kívül akromatok esetében még színesek is lehetnek a fókuszon belüli és kívüli csillagképek foltjai, főleg a közepük. Egy akromátra jellemsző színegyeztetési hiba miatt ahol a zöld sugár épp fókuszban van, a vörös vagy a kék nincs, tehát színesnek látni még az Airy korong szélét is. Erősebb defókuszálás esetében jól lehet vizsgálni egy adott akromatikus lencse színhibáját úgy, ha megfigyeljük, hogy defókuszáláskor hogyan változik a korong közepének színe. Ha például a vörös és zöld sugarakra egyeztetett az akromat, akkor defókuszált esetben a korong középső része vagy sárgás, vagy kékes árnyalatúvá lesz. Az elszíneződés mértéke arányos az akromat színi hibájával. Akinek van akromatikus lencsés távcsöve, az próbálja ki egy fényes csillagon! Látni fog a defókuszált képen is interferencia miatt keletkező diffrakciós gyűrűket, és látni fogja a csollagkorong közepének elszíneződését is! Apokromatikus lencsék esetében sokkal kisebb ez a színi hiba, az esetleges elszíneződés szemmel észrevehető megfigyelésénél. Gyűrű viszont ott is keletkezik, főként a defókuszált kép nagy átmérőjű kerületének közelében látható.

Tükrös távcsövek esetében elszíneződést csakis a megfigyelésre használt okulár okozhat! Ezen a módon is lehet tesztelni egy adott okulár színi hibáját, nem csak úgy, hogy a peremen keletkező csillag képe mutat színbeli eltérést. Egy adott akromat lencséhez esetleg válogatni lehet olyan okulárokat, ami a színi hibát csökkenti! Érdemes próbálkozni vele, én is találtam már olyan párost, amely szinte tökéletesen kiegyenlítette egymás színi hibáját. Ez a módszer csak akkor járható, ha sikerül ellentétes hibával rendelkező okulárt találni. A régebbi teleobjektívek pl. kékre és zöldre egyeztetett módon készültek, a mai meg vörös zödre egyeztetett többnyire. Az egyszerübb okulárok színi hibája esetleg jól felhasználható egy régebbi teleobjektív kompenzálásához. A mai akromatok kompenzálása viszont a régebbi kék-zöldre egyeztetett okulárokkal képzelhető el. A kompenzálás viszont erősen nagyítás függő, és javíthat egy egyszerübb nyújtó lencse is. A defókuszált csillagkép közepének elszíneződését kell figyelni, ha nem látható, akkor lehet, hogy találtunk egy jó párosítást. A diffrakciós gyűrűk elszíneződése is elárulhat színi hibát egy távcső vizsgálatakor.

"Tükrös távcsövek esetében elszíneződést csakis a megfigyelésre használt okulár okozhat! Ezen a módon is lehet tesztelni egy adott okulár színi hibáját"

Azért ne dobjátok el az okulárt, ha színesnek láttok egy newtonban pl. egy bolygóperemet! Ezt a színezést a légkör okozza. A japán orthómban is szépen látszik alacsony objektumnál.

A mikroszkópoknál ősidők óta bevett technika, hogy az objektív és az okulár együtt alkot egy apokromát rendszert. Valahogy az amatőrcsillagászatban ez nem terjedt el, vagy csak én nem tudok róla, pedig sokkal olcsóbb, mint egy eleve apokromát objektív.

"Azért ne dobjátok el az okulárt, ha színesnek láttok egy newtonban pl. egy bolygóperemet!"

Ha mégis, akkor szívesen átveszem főleg a régebbieket! Van még persze több olyan fizikai törvény, amely miatt elszíneződést mutathat egy égi jelenség! Ez a bolygó-perem csak az egyik a sok közül. Természetesen a zenit környékén vizsgált fényes csillag a legbiztosabb tesztobjektum.

" ... az objektív és az okulár együtt alkot egy apokromát rendszert."

Igen, ezt érdemes sokat emlegetni! Egy dologra figyelni kell, hogy egy adott objektívhez, egy nagyításon egy okulár ad jó eredményt, ha nyújtót teszünk közé, akkor sajnos már nem biztos az eredmény! Ajánlom a refraktor tulajdonosoknak, hogy sokféle okulárt teszteljenek! Meg fognak lepődni az eredményen! Egyes okulárok nyújtótaggal adhatnak jó eredményt, ha nélküle nem is mérhető a színi hiba javítás hatása!

A Newton tulajdonosokat ez kevéssé érinti, ott esetleg a nyújtótaggal érdemes párosítani a klf. okulárokat!