Emlékezz rám   Facebook login
Jelszóemlékeztető | Felh. név emlékeztető | Regisztráció

Olvasói kérdés

Az "Olvasóink kérdezték" rovatban feltett kérdések listája -- segíts Te is a csillagászat iránt kezdeti érdeklődést mutatóknak kérdéseik megválaszolásában!

Táguló világegyetem

HozzászólásSzerző: Piukovics Gábor (piugabor) » 2014. május 15., csütörtök 15:20

Tisztelt Szakértők!
Laikus vagyok.
A világegyetem egyre gyorsuló tágulásával kapcsolatban nem értek valamit.
A vöröseltolódásból következtetnek a tágulásra. Az egyre gyorsuló tágulásra pedig abból, hogy minél messzebb van egy galaxis, annál nagyobb a vöröseltolódása, annál gyorsabban távolodik tőlünk.
Az én értelmezésemben minél távolabb van egy galaxis, a fény annál régebben indult el róla felénk. Tehát minél távolabbi galaxist nézünk, annál korábbi állapotot látunk. Tehát ezek szerint régebben gyorsabban tágult a világegyetem mint ma, hiszen a közeli galaxisok, amelyekről nemrég indult el a fény felénk, kisebb vöröseltolódással látszanak. Eszerint a világegyetem tágulásnak üteme viszont lassul.
Hol van hiba az okoskodásomban?
Ha valaki tudja a választ, akkor kérem, hogy a szakzsargon mellőzésével segítsen megvilágosodnom.
Köszönettel: Piukovics Gábor

Piukovics Gábor (piugabor)
 
Hozzászólások: 1
Csatlakozott: 2014. május 15., csütörtök 15:03
Köszönetnyilvánítás másoknak: 0
Köszönetnyilvánítás másoktól: 0

Re: Táguló világegyetem

HozzászólásSzerző: Molnár Péter (mpt) » 2014. május 15., csütörtök 16:48

piugabor írta:A vöröseltolódásból következtetnek a tágulásra. Az egyre gyorsuló tágulásra pedig abból, hogy minél messzebb van egy galaxis, annál nagyobb a vöröseltolódása, annál gyorsabban távolodik tőlünk.


Az első állítás igaz, a második viszont kicsit sántít. Ha a Világegyetem folyamatosan, azonos sebességgel tágulna, akkor (is) igaz lenne, hogy minél távolabb van egy galaxis, annál nagyobb a vöröseltolódása. (Klasszikus hasonlat: egy egyenletesen felfúvódó lufi felületén egy tetszőleges pontból nézzük a többi pontokat: itt is gyorsabban távolodnak a távolabbiak).

Nem csak a vöröseltolódás alapján lehet távolságot mérni. Az egyik, távolságmérésre használt módszer az Ia típusú szupernóvák vizsgálata. Ezek olyan csillagok, amelyek folyamatosan anyagot fogadnak be egy társcsillagról, és egy jól meghatározott tömeghatár elérése után (l. Chandrasekhar-határ) szupernóvaként robbannak. Mivel azonos tömegű objektumként robbannak, ezért standard gyertyaként tekintik őket. Minél messzebb robbant egy ilyen szupernóva (a típusa a robbanás során a színképéből meghatározható), nyilván annál halványabbnak látjuk.

Nomost, a gyorsuló tágulásra a vöröseltolódásból adódó távolság, illetve a távoli galaxisokban megfigyelt Ia típusú szupernóvák fényességéből adódó távolság közötti, a távolsággal szisztematikusan növekvő eltérés mutatott rá.

--mpt

A Molnár Péter (mpt) által írt üzenetet az alábbi felhasználók köszönték meg:
Vendrel

Molnár Péter (mpt)
 
Hozzászólások: 1286
Csatlakozott: 2009. szeptember 7., hétfő 9:46
Köszönetnyilvánítás másoknak: 38
Köszönetnyilvánítás másoktól: 196

Kezdőrúgás

HozzászólásSzerző: Mor Attila György (Zaphod74) » 2015. június 2., kedd 22:28

Egy kérdés foglalkoztat mostanában és mint minden embert, engem is egyszerre motivál a kíváncsiság és a lustaság. A kérdés, lehetséges e meghatározni az ősrobbanás centrumát? Topológiailag voltak e ilyen jellegű vizsgálatok vagy folynak e? A válaszokat előre is köszönöm.

Mor Attila György (Zaphod74)
 
Hozzászólások: 1
Csatlakozott: 2015. június 2., kedd 22:16
Köszönetnyilvánítás másoknak: 0
Köszönetnyilvánítás másoktól: 0

Re: Kezdőrúgás

HozzászólásSzerző: Szarka Levente (SzarkaLevente) » 2015. június 2., kedd 23:39

Zaphod74 írta:Egy kérdés foglalkoztat mostanában és mint minden embert, engem is egyszerre motivál a kíváncsiság és a lustaság. A kérdés, lehetséges e meghatározni az ősrobbanás centrumát? Topológiailag voltak e ilyen jellegű vizsgálatok vagy folynak e? A válaszokat előre is köszönöm.

Dióhéjban: az ősrobbanás a teljes Univerzumban zajlott le mely végtelenül kicsi helyre volt összezsúfolva.

Bővebben: http://www.csillagaszat.hu/tudastar/koz ... onyitekai/
Egy hely, ahol értenek a távcsövekhez: Makszutov.hu távcső bolt
Az első magyar közösségi asztrofotós portál: http://asztrofoto.hu

A Szarka Levente (SzarkaLevente) által írt üzenetet az alábbi felhasználók köszönték meg:
Vendrel

Szarka Levente (SzarkaLevente)
 
Hozzászólások: 841
Csatlakozott: 2009. szeptember 7., hétfő 21:26
Köszönetnyilvánítás másoknak: 3
Köszönetnyilvánítás másoktól: 138

Re: Kezdőrúgás

HozzászólásSzerző: Horváth András (Kukac) » 2015. június 5., péntek 10:11

Zaphod74 írta:Egy kérdés foglalkoztat mostanában és mint minden embert, engem is egyszerre motivál a kíváncsiság és a lustaság. A kérdés, lehetséges e meghatározni az ősrobbanás centrumát? Topológiailag voltak e ilyen jellegű vizsgálatok vagy folynak e? A válaszokat előre is köszönöm.


Mivel nem volt robbanás, hanem az világegyetem tágult ezért LEvente helyesen írta, a teljes univerzum az ősrobbanás "epicentruma". Ezt támasztja alá a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, mely a teljes látható univerzumban gyakorlatilag homogén eloszlást mutat. Mint ha ez lenne a "robbanás után megmaradó füst" .
Ha mindenhol van egyforma "füst", a "robbanás" is mindenhol egyszerre volt jelen.

De még egyszer, semmilyen robbanás nem volt.

Horváth András (Kukac)
 
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011. május 6., péntek 18:32
Köszönetnyilvánítás másoknak: 74
Köszönetnyilvánítás másoktól: 89

Re: Kezdőrúgás

HozzászólásSzerző: Mádai Attila (Attila) » 2015. június 5., péntek 18:35

Zaphod74 írta:... lehetséges e meghatározni az ősrobbanás centrumát? ...


Még annyival egészíteném ki tanult kollégáim alábbi válaszait, hogy mivel - tudásom szerint - "abszolút" (azaz anyag nélküli) tér nem létezik, magyarul az anyag (ami tömeg és/vagy energia -> E=m*c^2) "feszíti ki" a teret, így a tér is együtt tágul a benne lévő anyaggal. Ha pedig a robbanás nem egy már eleve "ott lévő", üres térben történt (ami a fentiek szerint nem létezik), akkor nincs geometriai középpont, mivel nincs viszonyítási alap.
Ez egyébként ugyanannak az oknak (amit a többiek alább már leírtak) csupán egy másik megközelítésű magyarázata, és egyáltalán nem biztos, hogy igaz, de jelenleg ez a legelfogadottabb.

Az, hogy az ősrobbanás (pontosabban: "Big Bang" - George Gamow nyomán...) robbanás volt-e, vagy sem, szintén meglehetősen "soft" kérdés. Egyébként a "bang" durranást jelent; a robbanás angolul leginkább "explosion" vagy "detonation"; azaz Gamow terminológiájának helyes fordítása "nagy durranás" és nem "ősrobbanás" (ez utóbbi nem autentikus elnevezés) - de ez csak nyelvészeti kekeckedés...

Első elbizonytalanító kérdésem: mit nevezünk robbanásnak?
A "műszaki gyakorlatban", a robbanás az anyag (ami - mint tudjuk - tömeg és/vagy energia) fizikai vagy kémiai jellemzőinek infinitezimális időskálán történő jelentős megváltozása. (Időrobbanásról még nem hallottam, de jó kutatási téma lehetne... :D ) Ettől jobb definícióról még nem tudok, de ez is ezer sebből vérzik...

Második elbizonytalanító kérdésem: az ősrobbanás pillanatában milyen időskála volt érvényben? Az, ott és akkor, infinitezimálisnak volt tekinthető egyáltalán??? Pl. egy atom gerjesztése során Δt=0 (NULLA) időre van szüksége egy elektronnak, hogy energiaszintet váltson; ehhez képest minden változás végtelenül hosszúnak tűnhet...

Harmadik elbizonytalanító kérdésem: mit tekintünk "jelentősnek"? Pl. atom-átalakulások (pl. spontán radioaktív bomlás) során egy darab atomból (elemből) egy másik elem (izotóp) lesz - ez jelentős?; a kavitációs robbanás mikro méretű gőzbuborékok hirtelen összeomlása a hajócsavar kilépő éle mentén már nagyobb dimenziót jelent, de még mindig "kicsi"; egy "hagyományos" atom- vagy hidrogénbomba láncreakciós fissziója/fúziója már talán nem annyira kicsi, de az is eltörpül pl. egy szupernóvához képest...

Mindig is tiszteltem azokat, akik ex-katedra mernek nyilatkozni a tudományterületek határmezsgyéjének számító kérdésekben... Irigylem a tudásukat! Komolyan!!! ;)


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...

Mádai Attila (Attila)
 
Hozzászólások: 1265
Csatlakozott: 2009. szeptember 7., hétfő 10:18
Köszönetnyilvánítás másoknak: 24
Köszönetnyilvánítás másoktól: 154

Re: Olvasói kérdés

HozzászólásSzerző: Schmall Rafael (Rafeee) » 2015. június 8., hétfő 7:19

Sziasztok!

Egyszer láttam a fórumban két linket. Az egyiknél mindenféle távcsöves dolgok voltak. TMB házi barkácsolt mechanikán, stb. A másik meg a csillagdákról szólt, de rengetegről.

Be tudnátok linkelni nekem? Nagyon megköszönném! :)
Derült eget!

Techinfo: Skywatcher 150/750 nwt + AZ-EQ6 GT + Canon EOS1100D
Amatőr asztrofotós blogom: http://rafeeen1.tumblr.com/

Schmall Rafael (Rafeee)
 
Hozzászólások: 15
Csatlakozott: 2015. január 14., szerda 11:26
Tartózkodási hely: Kaposvár
Köszönetnyilvánítás másoknak: 21
Köszönetnyilvánítás másoktól: 2

Re: Olvasói kérdés

HozzászólásSzerző: Dénes Lajos (Dlajos) » 2015. június 8., hétfő 8:36

Rafeee írta:... A másik meg a csillagdákról szólt, de rengetegről...


Ilyenre gondoltál?

http://obs.nineplanets.org/obs/obslist.html

Üdv,
L.

A Dénes Lajos (Dlajos) által írt üzenetet az alábbi felhasználók köszönték meg:
tobe_

Dénes Lajos (Dlajos)
 
Hozzászólások: 626
Csatlakozott: 2011. szeptember 8., csütörtök 6:07
Köszönetnyilvánítás másoknak: 104
Köszönetnyilvánítás másoktól: 124

Re: Táguló világegyetem

HozzászólásSzerző: Endre (Vendrel) » 2016. január 10., vasárnap 16:19

Magam is ugyanarra a következtetésre jutottam, mint Piukovics Gábor, miszerint
Tehát minél távolabbi galaxist nézünk, annál korábbi állapotot látunk. Tehát ezek szerint régebben gyorsabban tágult a világegyetem mint ma, hiszen a közeli galaxisok, amelyekről nemrég indult el a fény felénk, kisebb vöröseltolódással látszanak. Eszerint a világegyetem tágulásnak üteme viszont lassul.

És persze gondoltam, hogy valami kulcsadat még hiányzik, ami feloldja ezt az ellentmondást, így találtam erre a beszélgetésre, aminek nagyon örülök, mert végre én is kérdezhetek. :)

Nagyon sokat tisztázott és árnyalt MPT válasza és Szarka Leventéé is, de az a helyzet, nem oldotta fel az ellentmondást. Tehát megmérjük 'A' objektumhalmaz mondjuk egymilliárd évvel ezelőtti (hozzánk viszonyított) sebességét, majd megmérjük 'B' objektumhalmaz kétmilliárd évvel ezelőtti sebességét (elég sok ilyen objektumot elég sokfelé az univerzumban megfigyelve reprezentatívnak tekintjük a méréshalmazunkat, oké), és azt látjuk, hogy kétmilliárd éve gyorsabbak voltak. Δv tehát negatív, az objektumok lassulnak. De az univerzum gyorsulóan tágul. Miközben a Δv negatív.
Ez olyan ellentmondás, mintha azt mondanánk, hogy a 250 km/h-val felszálló Boeing lassul, miközben 795 km/h-s utazósebességre gyorsít (a reptérhez képest, ha precízek akarunk lenni).

Szóval mi oldja fel az ellentmondást? Köszönöm. :)

Endre (Vendrel)
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2016. január 10., vasárnap 15:24
Köszönetnyilvánítás másoknak: 2
Köszönetnyilvánítás másoktól: 0

Re: Olvasói kérdés

HozzászólásSzerző: Dénes Lajos (Dlajos) » 2016. január 10., vasárnap 18:36

Szia,
a belinkelt dolgozat nemcsak a problémád okára tér ki, hanem magyarázattal is szolgál.
A képleteket és egyenleteket nyilván a szakmának írta, de a magyarázó szöveg, tökéletesen érthető.
http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz140708/BokorN.pdf
Üdv,
L.

Dénes Lajos (Dlajos)
 
Hozzászólások: 626
Csatlakozott: 2011. szeptember 8., csütörtök 6:07
Köszönetnyilvánítás másoknak: 104
Köszönetnyilvánítás másoktól: 124

ElőzőKövetkező

Vissza: Hírek.Csillagászat.hu - Olvasói kérdések

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég